NVB: nem sértett választási alapelvet Vona Gábor

A Nemzeti Választási Bizottság szerint nem sértette meg a jelöltek közötti esélyegyenlőséget Vona Gábor, a Jobbik elnöke, amikor egy kapolcsi lakossági fórumon azt mondta, a tapolcai választás a Jobbik és a Fidesz között dől el.

Az ügy előzménye, hogy Vona Gábor egy április 1-jei kapolcsi lakossági fórumon azt mondta, "a tapolcai választás a Jobbik és a Fidesz között dől el, az MSZP-re leadott szavazatok elvesznek", illetve, hogy az időközi választáson "az ellenzék esélyes jelöltje a jobbikos Rig Lajos, a választás közte és a kormánypárti jelölt között dől majd el a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai szerint".

A Jobbik elnökének szavai miatt egy magánszemély nyújtott be kifogást a tapolcai országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz. Kifogásában azt írta, Vona Gábor valótlan tényállításaival megsértette a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

A kifogást a tapolcai választási bizottság elutasította, arra hivatkozva, hogy Vona Gábor nem tényeket állított, hanem véleményt fogalmazott meg, amelyek elfogadhatóak a választási kampányban. És mivel a vélemények valóságtartalma nem bizonyítható, a jogi felelősség megállapítása nem lehetséges. A beadványozó fellebbezést nyújtott be a határozattal szemben, ezt azonban pénteki ülésén az NVB elutasította, és az indoklás kiegészítésével helybenhagyta az elsőfokú bizottság döntését.

Patyi András, az NVB elnöke a vitában kiemelte: a jelöltállító jelölőszervezet vezetőjétől nem választási alapelv-sértő, hogy a saját jelöltjét tartja esélyesebbnek. Mint mondta, megítélése szerint véleménynyilvánításnak tekinthető az az, ha valaki azt mondja, a másik jelöltre leadott szavazat elvész. Ha ilyen kijelentéseket az NVB jogsértőnek nyilvánítana, a választási kampány lényege veszne el - fogalmazott, hozzátéve, a saját jelölt alkalmasságának hangsúlyozása a kampány lényege.

Az NVB egyhangú döntéssel helybenhagyta a tapolcai bizottság határozatát. Irányadónak az Alkotmánybíróság február 25-i határozatát tekintették a döntéskor. A kijelentések, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincs törvényes lehetőség. A kijelentések cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátra lévő időszakában, a véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja - foglalt állást az NVB.

Forrás: MTI