Tuti bizniszt kötöttek a quaestorosok
A brókerbotrányok után hosszabbított nyitva tartást kellett bevezetni az OTP-nél, annyi új ügyfél érkezett, mondta Wolf László az OTP kereskedelmi banki divíziójának vezérigazgató-helyettese a Figyelőnek adott interjújában. Wolf a Quaestor-üggyel kapcsolatban elmondta, miközben korábban is mentek csődbe vállalati kötvénykibocsátók, mintha kisebb lett volna a kormányzati készség a segítségre.
„Az is különös, hogy a Buda-Cash ügyfeleire sem koncentrált ennyire az állam. Kicsit olyan ez, mintha egy biztosítás alapszabályát szeretném úgy módosítani, hogyha reggel összetöröm a kocsimat, délután még tudok rá visszamenőleg érvényes biztosítást kötni” – mondta.
Az utólagos szabálymódosítást a kártalanítási limitnél nem tartják törvényesnek, ahogyan sántít a kötvények megítélése is. A Befektetővédelmi Alap (Beva) fizet azok után is, akik nem szabályos kötvényt vettek. De itt nagyon sok a kérdés Wolf szerint. Volt-e egyáltalán kötvény? Ha nem volt, akkor az miért befektetési szolgáltatás? Ha viszont tiltott betétgyűjtés zajlott, akkor miért a Beva fizet? A szabályos kötvények után biztosan nem jár kártalanítás, hiszen a Beva nem a kibocsátói kockázatot fedezi.
Az MNB bő három hónapja miért adott minderre engedélyt? Miért nem támogatja Magyarország a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlődését? Lényegében visszafizetünk mindent azoknak, akik éveken át rendkívül kockázatos termékbe fektettek, és bátorságukért magas hozamot kaptak egy szabálytalan kibocsátótól. Ha a magas hozamot és a kártérítést is megkapja valaki, vajon miért fogja legközelebb jobban megválogatni a befektetését? Ha pedig a szabályozók nem vállalnak felelősséget, nem viselnek kárt, akkor a Beva intézményében miért nincs fontosabb szerepe annak, aki fizet, vagyis a piacnak?
