Pesti Srácok

Törvénytelen pénzt kínálni az elköltözésért a nyomortelep lakóinak - a Kúria döntött Miskolc törvénysértő rendeletéről

Törvénytelen pénzt kínálni az elköltözésért a nyomortelep lakóinak - a Kúria döntött Miskolc törvénysértő rendeletéről

A Kúria törvénysértőnek találta a miskolci önkormányzat azon határozatát, amelynek értelmének a miskolci nyomortelepekről önként elköltözők pénzt kapnak, ha a város közigazgatási határán túl vásárolnak ingatlant. A Fidesz szerint a döntés semmilyen hatással nem lesz majd a miskolci nyomortelep-felszámolási programra.

A miskolci gettók és nyomortelepek felszámolását célzó javaslat-csomagot 2014-ben többségi szavazattal fogadta el a miskolci közgyűlés. Egy biztonságosabb és élhető borsodi megyeszékhely megteremtését Soós Attila fideszes várospolitikus akkor úgy látta elérhetőnek, ha anyagilag is támogatják azokat, akik hajlandók elhagyni a tartós lakhatásra, gyermeknevelésre alkalmatlan házakat, és a város közigazgatási határán túli településeken vesznek új, magasabb komfortfokozatú ingatlant.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) az önkormányzat szerinte diszkriminatív határozata miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz fordult. A törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal ezután az önkormányzattól azt kérte, hogy vizsgálja felül és módosítsa a rendeletet. A miskolci önkormányzat viszont úgy döntött, hogy nem enged, és elutasította az indítványt. A kormányhivatal ezért a Kúria elé vitte az ügyet, amely megállapította, hogy valóban törvénysértő a 2014-ben hozott rendelet kifogásolt passzusa.

PestiSracok facebook image

A miskolci szocialista képviselőcsoport szerint a Kúria döntése igazolta véleményüket, amelyben "undorító hecckampánynak minősítették a miskolci nyomorexportot". Civilizált országban nem lehet senkinek sem előírni, hogy hová ne költözzön.

Jakab Péter, a Jobbik miskolci önkormányzati frakcióvezetője szerint "még el sem kezdődött, véget is ért a telepfelszámolás". A Fidesz telepfelszámolása a gyakorlatban már megbukott, hiszen egy év alatt mindössze egy család élt a lehetőséggel, és költözött el Miskolcról. Most azonban jogilag is véget ért a "gettóhakni" - tette hozzá.

Forrás: MTI

Fotó: Magyar Hírlap

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.