Módosulhat a menedékjogról szóló törvény
Több ponton módosítaná a menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályokat a Belügyminisztérium; az erre vonatkozó tervezet pénteken jelent meg a kormányzati portálon.
A jogszabálytervezethez benyújtott összefoglaló szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve. A tárca indoklása szerint a jelenlegi jogszabályi környezet módosítása annak érdekében szükséges, hogy a megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkezőket minél gyorsabban és hatékonyabban azonosítani lehessen, és az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat pedig mielőbb ki lehessen toloncolni az ország területéről.
A menedékjogról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében; így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással; s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.
A tárca pontosítaná a menekültügyi őrizet feltételeit is. Ezt érvényesíteni lehetne azon külföldiekre is, akik Magyarországon nem terjesztettek elő menedékjog iránti kérelmet, azok esetében pedig helye van a dublini egyezmény szerint átadásnak, azaz más állam folytatja le velük szemben a menekültügyi eljárást. Az őrizet időtartamának meghosszabbítását a hatóság többször indítványozhatja, de az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
Új elem lenne, hogy az elismerésüket kérők kivételesen nagy száma esetén az őrizetet más helyszíneken, elkülönítetten is végre lehetne hajtani. Ezt a menekültügyi őrzött befogadó központok kapacitásával és a menekültügyi hatóságok terheire hivatkozva indokolja a tervezet.
A gyorsított eljárásban lehetne dönteni a kérelem megalapozottságáról egyebek mellett akkor, ha a kérelmező mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak lényegtelen információkat közöl; olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján; félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozóan; feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette vagy eldobta személyazonosító vagy úti okmányát; kizárólag azért nyújtott be kérelmet, hogy idegenrendészeti kiutasítás végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa; Magyarország területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította meg. A döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot lehet kérni.
A hatóság megszüntethetné az eljárást, ha a kérelmező a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyva ismeretlen helyre távozik.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárok.
Forrás: InfóRádió; fotó: mno.hu
