Nincs megoldás a görög válságról
Nem született megállapodás a görög adósságválság ügyében az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csütörtöki luxembourgi tanácskozásán, ezért Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke hétfő estére összehívta az eurózóna-országok csúcsvezetőinek tanácskozását.
"Ideje, hogy sürgősen a legmagasabb politikai szinten vitassuk meg Görögország helyzetét" - állapította meg Tusk. Valdis Dombrovskis, az euró ügyeiért felelős európai bizottsági alelnök szerint a megállapodás elmaradása "erős jelzés" Görögország számára, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat. Az Eurogroup, az eurózóna pénzügyminisztereinek testülete "bármely pillanatban" kész újra összeülni Dombrovskis szerint.
A testület elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a megállapodás "még nincs a láthatáron", de az még így is elképzelhető a június végi határidő lejárta előtt, ha a görög fél megfelelő elképzelésekkel áll elő. Igaz, addig már csak nagyon kevés idő maradt - jegyezte meg.
Dijsselbloem szerint a görögökkel tárgyalásban levő intézmények - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - számos részterületen lennének készek engedményeket tenni, de cserébe "rendbe kellene tenni" Görögországot.
Dijsselbloem utalást tett bizonyos határidő-kitolás lehetőségére is, de újságírói kérdésre ezt olyan értelemben pontosította, hogy az nem lenne érdemi, csupán technikai jellegű szükségszerűségből fakadhatna. Eljárási szempontból ugyanis most már lehetetlen volna minden szükséges lépést lebonyolítani június 30-ig, akkor sem, ha a lényeget illetően politikai megállapodás születne. A remélt megállapodást előbb szakszerű pénzügyi jogi szövegbe kell átültetni, majd le kell folytatni a szükséges megerősítő eljárásokat az euróövezet tagállamaiban - magyarázta. Görögországnak június végéig mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Athén 2010 óta mintegy 320 milliárd euró értékben kapott mentőcsomagokat.
Az eddigiek alapján a görögök az adósság egy részének az elengedését, a fennmaradó adósság futamidejének meghosszabbítását szeretnék elérni. Ebben az esetben nem tartanának igényt a második mentőcsomagból még nem folyósított 7,2 milliárd euróra. A hitelezők ugyanakkor azt akarják látni, hogy Athén alapvető költségvetési reformlépésekkel biztosítja pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát. Különösen éles vitapont a nyugdíjreform, azon belül a nyugdíjkiegészítések rendszerének fokozatos kivezetése, illetve az áfakulcs emelésének kérdése.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a csütörtöki Eurogroup-értekezlet utáni sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a görög vezetés a következő napokat felhasználja a megállapodáshoz szükséges, hiteles intézkedések elhatározására.
A sajtótájékoztató résztvevői - Dijsselbloem és Lagarde mellett Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos - egyaránt azt hangoztatták, hogy a nemzetközi intézmények olyan megoldást akarnak találni, amellyel megőrizhető Görögország euróövezeti tagsága. Dijsselbloem azonban megjegyezte: ha erre végül nem lenne mód, akkor "más eshetőségre" is felkészülnek.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a kudarccal végződött csütörtöki luxembourgi tanácskozás utáni nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot, hogy Dijsselbloem nem valamennyi érintett fél, hanem csak Athén felelősségét volt hajlandó szem előtt tartani. Varufakisz szerint az általa az ülésen ismertetett elképzelések elfogadása esetén az egész problémakör, a "görög dráma" megoldódhatott volna.
Forrás: mti
