Pesti Srácok

Quaestor-kártalanítás - A hiányzó kötvények esetében a kifizetett vételár a kártalanítás alapja

Quaestor-kártalanítás - A hiányzó kötvények esetében a kifizetett vételár a kártalanítás alapja

A Quaestor károsultak kártalanításának mostani szakaszában a hiányzó kötvényeket pénzkövetelésként vette figyelembe a Beva, ezért ezeknél a kötvényeknél a vásárlásukkor kifizetett vételár képezi a kártalanítás alapját - közölte a felszámolás alatt álló Quaestor Értékpapír Zrt. "f.a." (QÉP) felszámolója a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN Kft.) honlapján.

A PSFN Kft. honlapján megjelent tájékoztató szerint a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QA) korábban közölte: július 13-tól megkezdődött a Befektető-védelmi Alapot (Beva) terhelő kártalanítási rész kifizetése. A Beva maximum 20 000 euróig (mintegy 6 millió forintig) kártalanítja a Quaestor károsult befektetőit. A kártalanításra kizárólag azok jogosultak, akik "meg nem keletkeztetett Quaestor kötvénnyel" rendelkeznek, vagyis, akiknek a kötvényét a felszámolás alatt álló Quaestor nem tudja kiadni.

A közlemény szerint az ügyfélvagyon átvizsgálásakor kötvénysorozatonként egyértelműen megállapítható volt a befektetők értékpapírszámláján nyilvántartott összes Quaestor kötvény darabszáma és a KELER központi értékpapír nyilvántartása alapján a rendelkezésre álló Quaestor kötvények összmennyisége.

PestiSracok facebook image

A PSFN közleményében kitérnek arra: a QÉP által vezetett egyedi értékpapírszámlákon nem különíthetőek el egymástól az úgynevezett meg nem keletkeztetett, azaz hiányzó kötvények, és a QÉP KELER-nél vezetett számláján rendelkezésre álló, azaz valós kötvények. Az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy egy-egy befektető egy-egy tranzakció során valós kötvényt vásárolt-e.

Mindezekre tekintettel kizárólag úgy lehetett az egyes ügyfelekre nézve a valós és a hiányzó kötvények mennyiségét megállapítani, hogy kötvénysorozatonként meghatároztak egy arányszámot a KELER nyilvántartásában szereplő valós kötvények darabszámának és az ügyfélnyilvántartásokban lévő összes kötvény darabszámának figyelembe vételével. Az egyes ügyfelek esetében ezt az arányszámot alapul véve határozták meg a QÉP által vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott kötvénymennyiségből a meglévő, valós kötvények számát, valamint a hiányzó kötvények mennyiségét. (A PSFN honlapján lévő tájékoztató tartalmazza az egyes kötvénysorozatoknál a valós és hiányzó kötvények így meghatározott arányszámát.)

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.