Pesti Srácok

Quaestor-ügy: az ügyészség visszadobta az Együtt feljelentését

Quaestor-ügy: az ügyészség visszadobta az Együtt feljelentését

Az ügyészség elutasította az Együtt által a magyar kereskedőház Quaestorból való pénzkivonása miatt bennfentes információval való kereskedés ügyében tett feljelentését - tájékoztatta Pápa Levente, a párt alelnöke pénteken az MTI-t.

Pápa Levente szerint ezzel az ügyészség azt mondta: "ma Magyarországon legális az, ha valaki tudja, hogy egy pénzintézet csődbe fog menni, nem szól senkinek és kiveszi onnan a pénzét". A politikus megjegyezte, hogy ha ez valóban szabályos, akkor a jogszabályokat meg kell változtatni.

A párt alelnöke felidézte: március 25-én ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, miután a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) aznap vonta ki a Quaestorból a pénzét, amikor a pénzintézet csődbe ment. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök elismerte, hogy ő személyesen adott utasítást ezen pénzek kivételére.

PestiSracok facebook image

Kifejtette: a Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentés elutasításában azzal érvel, hogy ezen pénzügyi művelettel állampapírokat adtak el, amelyek árfolyamára nem lehetett hatással az, hogy a Quaestor csődbe megy vagy sem. Ezért nem valósult meg a bennfentes információval való kereskedés.

Pápa Levente kiemelte: feljelentése nyomán egyrészt az ügyészségnek nem is azt kellett volna vizsgálnia. Másrészt a politikus szerint az ügyészség érvelése sem állja meg a helyét, hiszen "köztudott", hogy egy ország pénzügyi rendszerének stabilitása hat az állampapír árfolyamára. Ha valaki tudta azt, hogy a Quaestornál 150 milliárdos veszteség lesz (amely a magyar GDP 1 százaléka), gondolni kellett volna arra, hogy ez befolyásolni fogja a magyar pénzügyi rendszer stabilitását, tehát közvetve hatása lesz a magyar állampapírok árfolyamára - mondta.

Az Együtt alelnöke felháborítónak nevezte azt is, hogy a kormány úgy változtatta meg a büntetőeljárásról szóló törvényt, hogy ha valaki nem sértett egy ügyben, akkor az ügyészségi döntés ellen nincs lehetősége panasszal élni.

Pápa Levente ugyanakkor kiemelte: feljelentése mellett a Questor-ügyben közérdekű adatokat is kikért a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-től. Azt szerette volna tudni, hogy pontosan ki, mikor és milyen utasításokat adott a Quaestorral kapcsolatos pénzügyi műveletek végzésére. Miután ezeket az adatokat nem kapta meg, pert indított, amelynek a tárgyalása jövő héten kezdődik - tájékoztatott a politikus.

Forrás: MTI

Fotó: napi.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.