Pesti Srácok

Súlyosabb büntetést kér Kiss Ernőre az ügyészség

Súlyosabb büntetést kér Kiss Ernőre az ügyészség

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem ért egyet azzal, hogy az elsőfokú bíróság – eltérve a befolyással üzérkedésért kiróható büntetési tétel középmértékétől – öt helyett csak három év börtönre ítélte Kiss Ernő dandártábornokot, az ORFK egykori bűnügyi igazgatóját - írja a Napi Gazdaság. Ezen felül a főügyészség a tábornok terhére rótt bűncselekmény minősítésének a megváltoztatását is kérte. Szerintük ugyanis Kiss Ernő befolyással üzérkedése nem egy rendbeli, hanem folytatólagos volt.

Ismert, júliusban első fokon a Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki Kiss Ernőt, mivel igazolva látta a vádat, amely szerint a magas rangú exrendőr pénzt kért Kocsis Istvántól, az MVM korábbi vezérigazgatójától és Szász András MVM főtanácsadótól, azt ígérve, hogy az ellenük folyó 15 milliárdos hűtlen kezeléssel kapcsolatos eljárást belügyminisztériumi és ügyészségi kapcsolatain keresztül elsimítja. Kiss Ernő a per során azt hangsúlyozta, hogy csupán le kívánta leplezni Kocsist és Szászot, hamis ígéretekkel csalva csapdába őket. Az első fokon eljáró bíró azonban úgy látta, Kiss semmit sem tett annak érdekében, hogy Kocsisék esetleges vesztegetési hajlandóságát leleplezze.

Ellentmondásosnak tűnhet, hogy az eljárás során ugyanazt a 120 ezer eurót hol vesztegetési pénzként, hol pedig Kiss Ernő tanácsadói munkadíjának részeként említették. Kiss ugyanis szaktanácsadóként segítette Kocsisék ügyvédeit felkészülni a 15 milliárdos perre. A bíróság végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendőrtábornok már jóval azelőtt megkapta a pénzt, mint hogy tanácsadói munkáját elvégezte volna.

PestiSracok facebook image

A vádhatóság indítványa ellenére azonban a bíró nem a súlyosabb megítélésű „folytatólagosan, vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedésért” ítélte el Kisst, hanem csupán egy rendbeliért, azzal érvelve, hogy attól még egy rendbeli a bűncselekmény, hogy ugyanazt az összeget Kiss folyamatosan követelte. A lap azt írja, hogy a fellebbviteli főügyészség nem osztja ezt a véleményt, és a minősítés megváltoztatását kérte a Fővárosi Ítélőtáblától.

Forrás: Napi Gazdaság

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.