Pesti Srácok

Decemberben folytatódik Kiss Ernő dandártábornok pere a Fővárosi Ítélőtáblán

Decemberben folytatódik Kiss Ernő dandártábornok pere a Fővárosi Ítélőtáblán

December 3-án tart nyilvános ülést a befolyással üzérkedéssel vádolt dandártábornok, Kiss Ernő ügyében a Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor vezette tanácsa – értesült a PestiSrácok.hu. A tábornokot július 10-én, első fokon a Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki és három év börtönbüntetésre ítélte, mivel a bíróság igazolva látta a vádat, amely szerint a KBI egykori vezetője pénzt kért Kocsis Istvántól, az MVM korábbi vezérigazgatójától és Szász András MVM- főtanácsadótól, azt ígérve, hogy az ellenük folyó 15 milliárdos hűtlen kezeléssel kapcsolatos eljárást a belügyi és ügyészi kapcsolatain keresztül elsimítja.

Kiss Ernő a per során végig tagadta bűnösségét, állítása szerint csupán azért kért pénzt Kocsis Istvántól, illetve annak közvetítőjétől, hogy kiderítse, Kocsis saját büntetőügyének elsikálása érdekében képes lenne-e akár vesztegetni is. Az első fokon eljáró bíró azonban úgy látta, Kiss semmit sem tett annak érdekében, hogy Kocsisék esetleges vesztegetési hajlandóságát leleplezze. A védelem rögtön az elsőfokú ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy megalapozatlanság miatt fellebbezést nyújtanak be. Kiss Ernő és védője, Molnár Csaba az eljárás során több bizonyítási indítványt is előterjesztett, illetve az egyik legfontosabb észrevételük az volt, hogy álláspontjuk szerint, amikor a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kérésére elrendelték Kiss lehallgatását, akkor nem állt fenn vele szemben bűncselekmény gyanúja, így a titkos információgyűjtés megindítása törvénysértő volt.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pedig azzal nem értett egyet, hogy az elsőfokú bíróság – eltérve a befolyással üzérkedésért kiróható büntetési tétel középmértékétől – öt helyett csak három év börtönre ítélte a dandártábornokot. Továbbá a főügyészség a tábornok terhére rótt bűncselekmény minősítésének a megváltoztatását is kérte a másodfokú bíróságtól. Szerintük ugyanis Kiss Ernő befolyással üzérkedése nem egy rendbeli, hanem folytatólagos volt.

PestiSracok facebook image

Forrás: PestiSrácok.hu

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.