Pesti Srácok

Három hónapig marad a rendkívüli állapot Franciaországban

Három hónapig marad a rendkívüli állapot Franciaországban

A francia képviselők jóváhagyták a múlt pénteki, 129 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot.

A teljes törvénycsomagot 551 igen, 6 nem szavazat és egy tartózkodás mellett - elfogadták a képviselők. A parlament felsőháza, a szenátus pénteken szavaz a javaslatról, amely alapján a kormány a rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg.

Az új törvényre azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra. A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. A merényletek elkövetése óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását este 8 és reggel 6 óra között. Az érintetteknek naponta háromszor-négyszer meg kell jelenniük a kijelölt rendőrőrsön.

PestiSracok facebook image

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat az új törvényben kiterjeszti minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehet tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak". A házi őrizetben lévő embereknek bevonják az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

Az új törvény alapján fel lehet oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is fel lehet oszlatni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak. A rendkívüli állapot keretében a belügyminisztérium előzetes bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthat. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell. A rendkívüli állapot keretében eddig 414 helyen volt házkutatás, 60 embert vettek őrizetbe, és 75 fegyvert foglaltak le.

A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését nem tervezi a kormány. A 17 áldozatot követelő januári párizsi merényletsorozat után a médiahatóság több hírtelevízió ellen is vizsgálatot indított, amiért nem egyszerűen tájékoztattak, hanem alakították az eseményeket, például azzal, hogy telefonon tárgyaltak az egyik túszejtővel. Néhány képviselő ezért most javasolta a média korlátozását, de miután múlt pénteken valamennyi újságíró együttműködött a hatóságokkal, és csak a tényekre szorítkozva tájékoztatott, a kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Az eredeti, 1955-ös törvényben szerepelt a sajtó ellenőrzése, de ez kikerült az új szövegből.

MTI

Ajánljuk még

Huth Gergely: az ország jobbik részétől kérdezem, eltűrjük mi ezt?

Magyar ugar május 5.
Portálunk főszerkesztője reagált arra a példátlan megfélemlítési hullámra, amit a még meg sem alakult új kormány mögötti politikai hatalom indított. Huth Gergely bejegyzésében azt firtatja, hogyan történhetett meg, hogy eljutottunk oda, hogy hatósági intézkedések nélkül kényszerítenek embereket arra, hogy lemondjanak magánvagyonukról pusztán azért, hogy kielégítsék a leendő miniszterelnök bosszúvágyát.

Óriási fordulat a Katzenbach-gyilkosság ügyében: hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet

Magyar ugar május 6.
Ma váratlan fordulatot vett az elmúlt évek egyik legismertebb magyar bűnügye, a Katzenbach Imre meggyilkolása miatt indult büntetőper. A Fővárosi Ítélőtábla óriási fordulattal hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. A döntés értelmében az egész eljárást meg kell ismételni első fokon, mert az ítélőtábla szerint olyan súlyos eljárási szabálytalanságok történtek a Fővárosi Törvényszék előtt, amelyek miatt a korábbi ítélet nem maradhatott érvényben.