Pesti Srácok

Négyötödös többséghez kötné a Jobbik a terrorveszélyről szóló alkotmánymódosítást

Négyötödös többséghez kötné a Jobbik a terrorveszélyről szóló alkotmánymódosítást

Csak akkor támogatná a Jobbik az alaptörvény terrorveszéllyel összefüggő módosítását, ha a kormányzat elfogadja a párt módosító indítványait – mondta Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus fontosnak és szükségesnek tartja a célt, hogy terrorveszély esetén a kormány nagyobb mozgásteret kapjon, azzal azonban nem értenek egyet, hogy a kormány „bemondásra” életbe léptessen egy terrorveszélyhelyzetre vonatkozó jogrendet.

A Jobbik ezért négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötné a lépést – tette hozzá a szóvivő, megjegyezve: szerinte a kormány az emberek félelmeire és naivitására apellálva szeretne „túlhatalmat” magának.

PestiSracok facebook image

Az alaptörvény módosításához kétharmados többségre volna szükség, amihez a kormánytöbbségnek két ellenzéki szavazatra lenne szüksége. A nol.hu cikke szerint erre kevés az esély a Jobbikos bejelentés után, mivel az LMP és a baloldali ellenzéki képviselők már korábban nem mondtak az elképzelésre.

A kormány tervezete szerint terrorveszélyhezet esetén felfüggeszthetnék bizonyos törvények alkalmazását, korlátozhatnának bizonyos alapjogokat, bevethetnék a katonaságot, kijárási tilalmat vezethetnének be, korlátozhatnák az internetet illetve a hírközlést is.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a közrádióban úgy fogalmazott, a tervezett alkotmánymódosítással a kormány csak olyan lehetőséget akar, amelyekkel a legtöbb nyugat-európai ország rendelkezik. Az ellenzéki vádakat alaptalannak tartja.

Az eredeti cikk itt olvasható!

Forrás: nol.hu

Fotó: jobbik.hu

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.