Nevetséges ítélet a BKV-ügyben - Két évet kapott Hagyó Miklós
Két év börtönbüntetésre ítélte első fokon Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest a Kecskeméti Törvényszék, amely az ítélet végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. Hagyót hivatali visszaélésben és felbujtóként elkövetett hűtlen kezelésben találta bűnösnek a bíróság.
Hadnagy Ibolya bírói tanácsa a per tizenöt vádlottja közül hatot különböző időtartamú felfüggesztett börtönre ítélt, hárman pénzbüntetést kaptak, hat embert, köztük Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor volt bizalmasát felmentette a bíróság.
Hagyó Miklóst és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 14-én vették őrizetbe, majd május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba. 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, ezután szabadlábon védekezhetett. Kecskeméten 2012. június 13-án kezdte meg a bizonyítási eljárást Hadnagy Ibolya bírói tanácsa. A Kecskeméti Törvényszék 2013 decemberében viszont illetékessége hiányát állapította meg és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. Ezután a Kúria arról döntött, hogy ismét a Kecskeméti Törvényszéknek kell tárgyalnia a pert. Az újrakezdett per első tárgyalását 2014. július 1-jén tartották Kecskeméten.
Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze perbeszédében korábban azt mondta: a jelen ügy bűnszervezete „nem tipikus bűnbanda”, ahol egy főnök karizmatikus viselkedése hozza létre a szervezeti kereteket. Álláspontja szerint a szervezettséget és az összehangolt működést a létező hivatali szervezet és a politikai befolyás kombinációja biztosította. Az ügyész úgy fogalmazott: a szervezeti keretek – a főpolgármesteri hivatal és a BKV – már léteztek, erre tapadt rá az az „élősködő szervezet, ami az informális politikai alkuk, a munkahelyi egzisztenciális függésbe hozás révén” terjesztette ki befolyását a BKV-ra. Homonnai János kiemelte, hogy a csoport nyolc emberből állt, akik nem egyszerre gyűltek össze és alakítottak ki egy bűnszervezetet, „nem is kellett feltétlenül mindenkinek tudni a másik tevékenységéről”.
Az ügyész elmondta azt is, hogy a BKV szokásos üzemi tevékenységét a menedzsment irányította, viszont Hagyó Miklós kívánságait teljesíteni kellett. Ha ő azt akarta, hogy valamilyen feladatot a BKV-nál egy konkrét céggel kell elvégeztetni, akkor a vállalatnak azzal a céggel kellett szerződést kötni – közölte. Megfogalmazása szerint ez a fajta magatartás nem felügyelet, nem is irányítás, inkább „egyfajta hűbérúri viselkedés”. Homonnai vádbeszédében azt kérte, hogy Hagyó Miklóst felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, kétrendbeli hivatali visszaélés bűntettében, valamint vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondja ki bűnösnek a bíróság.
Forrás: MTI/origo.hu/PestiSrácok.hu
Fotó. origo.hu
