Pesti Srácok

Több mint százmilliárdnyi csalást leplezett le tavaly a NAV

Több mint százmilliárdnyi csalást leplezett le tavaly a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szakterülete tavaly kevesebb büntetőeljárást indított, és ezekben az esetekben az elkövetési érték is alacsonyabb volt, mint az előző évben, a kármegtérülés pedig javult. A költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értékének aránya nőtt – derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból.

A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a bűnügyi igazgatóságok 2015-ben 7672 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást, ami 23,65 százalékkal kevesebb, mint az előző évi (10 048). E bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték 136,62 milliárd forint volt, 8,19 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban (148,81 milliárd forint).

A folyamatban lévő büntetőeljárások során a kárbiztosítás összege (lefoglalás, zár alá vétel, önkéntes megtérítés együttesen) 30,67 milliárd forintot tett ki 2015-ben, ami 22,45 százalékos kármegtérülést jelent. Az előző évben a kármegtérülés 28,81 milliárd forint volt, 19,36 százalékos mutatóval.

PestiSracok facebook image

A NAV hatáskörébe tartozó tavaly ismertté vált bűncselekmények 40,33 százaléka költségvetési csalás volt, de magas a csődbűncselekmény (8,97 százalék), az iparjogvédelmi jogok megsértése (7,47 százalék), illetve a számvitel rendjének megsértése (6,99 százalék) bűncselekmények aránya is.

Az ismertté vált bűncselekmények közül a költségvetési csalások száma a 2014. évihez viszonyítva 4044-ről 3094-re, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének száma 363-ról 236-ra, az orgazdaságé 538-ról 407-re, a csődbűncselekményeké 818-ról 688-ra, a számvitel rendjének megsértéséé 544-ről 536-ra csökkent, míg a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléseké 95-ről 114-re, az iparjogvédelmi jogok megsértése/iparvédelmi jogok megsértésének száma 449-ről 573-ra emelkedett.

A regisztrált elkövetési értékek az alábbi bűncselekmények esetében változtak jelentősebb mértékben a 2014-ben regisztrált értékekhez képest: a költségvetési csalás körébe tartozó jogsértések esetén 4,15 százalékkal 138,81 milliárdról 130,95 milliárd forintra; az orgazdaság esetén 3,31 milliárdról 1,58 milliárd forintra; a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén 4,4 milliárdról 2,15 milliárd forintra csökkent, míg az iparjogvédelmi jogok megsértése/iparvédelmi jogok megsértése esetén 609,92 millióról 786,23 millió forintra, a pénzmosás kapcsán 355,54 millióról 438,62 millió forintra nőtt az elkövetési érték.

Az összesített elkövetési értékből (136,62 milliárd forint) a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke 95,85 százalékot (130,95 milliárd forint) tett ki, míg a bázisidőszakban 93,28 százalék volt – ismerteti az adóhatóság.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)