Pesti Srácok

Az osztrák külügyminiszter egy szigetre vinné a menekülteket

Az osztrák külügyminiszter egy szigetre vinné a menekülteket

Szigorúbb, igazságosabb és rendezettebb uniós menekültügyi rendszert, valamit egy uniós hadtest felállítását szorgalmazta az osztrák külügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban. Úgy vélte, hogy a tengeren át érkező illegális menekülteket vissza kellene küldeni, vagy egy szigeten kialakított menekültszálláson kellene elhelyezni.

Sebastian Kurz a Die Presse című osztrák napilapnak arról beszélt, hogy meg kellene vizsgálni, hogy mely államok álltak már szembe és küzdöttek meg hasonló menekültáradattal. Példaként az Ausztrália által alkalmazott eljárást említette, amely szerint az ország még azelőtt visszafordította a menekültekkel teli hajókat, hogy azokat elérték volna a kontinens partjait, és utalt az Egyesült Államokban található Ellis-szigetén folytatott gyakorlatra is, miszerint az amerikai hatóságok még a szigeten eldöntik, hogy ki utazhat be az országba. Kurz hasonló megoldást képzelne el Európában is.

Szerinte a jelenlegi európai rendszer ahhoz vezet, hogy emberek ezrei vesznek oda a Földközi-tengerben, hiszen nagy reménnyel indulnak neki a veszélyes útnak. Azt mondta, meg kell szüntetni az Európába vezető illegális migrációs útvonalakat. Sebastian Kurz javaslata szerint az uniónak egy olyan hadtestre lenne szüksége, amely a 28 tagállam biztonsági erőiből áll és védi az unió külső határait. Úgy vélte, ez eddig azért nem jöhetett létre, mert tavaly az európai politikának egyetlen célja volt, mégpedig “a menekülteket továbbutaztatása Németország fele”.

PestiSracok facebook image

Kurz egyúttal szigorúbb menekültpolitikát szorgalmazott. Meglátása szerint az uniónak le kellene szögeznie, hogy ha az emberek illegális érkeznek a kontinensre, elveszthetik a menedékjog iránti igényüket. Úgy vélte, ha a menekülteket kimentik a tengerből, még nem jelent egyet azzal, hogy “jegyet kapnak Európába”.

Kifejtette azt is, hogy az uniónak több segítséget kellene nyújtania a menekültek származási országának, továbbá Európának áttelepítési program által kellene befogadnia az embereket. Kérdés, hogy Európa változtat-e azon a gyakorlaton, hogy az emberek 99 százaléka embercsempésszel érkezik a kontinensre és csupán töredékük az áttelepítési programmal – mondta Sebastian Kurz.

A Törökországgal való uniós megállapodásra vonatkozóan a tárcavezető úgy nyilatkozott: ha Európa Törökországra hagyatkozik, veszélyes függőség alakulhat ki. Európának erősnek kell lennie, meg kell tudnia védeni a határait, és magának kell meghatároznia, hogy ki utazhat be a kontinensre – mondta és hozzátette: ezt pedig sem Törökország, sem az embercsempészek nem dönthetik el.

Forrás: 24.hu/MTI, fotó: zeit.de

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.