Pesti Srácok

Mi lett a Nagy Imre-ügy vizsgálóival?

Mi lett a Nagy Imre-ügy vizsgálóival?

Nem csak az érdekes, hogy kik vettek részt a Nagy Imre és társai elleni per előkészítésében, hanem az is, ők hol szocializálódtak és mi lett a későbbi sorsuk - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

A NEB csütörtökön, a kivégzések és az újratemetés évfordulóján hozta nyilvánosságra internetes oldalán a Nagy Imre és társai perének előkészítésében részt vevő állambiztonsági beosztottak és vezetők névsorát, hivatali karrierútját. A mintegy száz karrierút alapja az a százötven nevet tartalmazó lila színű iskolai füzet, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik 1957. április 13-ától beléphettek a politikai rendőrség vizsgálati osztályának Gyorskocsi utca 31. szám alatti székhelyén a 3. emeleti zárt folyosóra. Ott őrizték a különösen fontos ügyekben vizsgálat alatt állókat, így a Nagy Imre-ügy szereplőit is.

Az életutak megmutatják honnan jöttek a Nagy Imre-per előkészítésében résztvevők

PestiSracok facebook image

Földváryné Kiss Réka a műsorban arról beszélt: a kézírásos füzetről lehetett tudni, benne volt a Nagy Imre-ügy vizsgálati anyagában. Nemcsak "neveket adnak", hanem az életutak alapján egyfajta rálátást, metszetet arról, hogy honnan jöttek ezek az emberek. Jelezte: szinte mindannyian a Rákosi-rendszerben, az ÁVH-ban szocializálódtak, de az életutak alapján kiderül az is, a politikai rendőrség pontosan mely osztályain. Legalább ennyire fontos - amiről keveset beszélünk, pedig az egész Kádár-kori képünk nagyon fontos új fókuszát adhatja -, hogy mi lett ezeknek az embereknek a sorsa a megtorlás után - jegyezte meg. A NEB elnöke elmondta: volt köztük olyan, aki 1962-63-ban - amikor átszervezték az állambiztonságot - elhagyta a testületet. Földváryné Kiss Réka példaként említette, hogy Ferencsik József ezredes a Hungexpo egyik vezetője lett. A NEB elnöke szerint az is érdekes, hogy akik az átszervezés után is maradtak a belügyben, azokat az 1970-es, 1980-as években nyugdíjazták.

Ha tetszik, az úgymond konszolidált Kádár-korszak belügyi középkáderei olyan emberekből is álltak, akik ott voltak a Nagy Imre-ügy vizsgálatnál, a különleges részleghez tartoztak, és nagyon sok rendkívül érzékeny információjuk volt - jegyezte meg. A NEB elnöke emlékeztetett: a 3. emeletre bejáratosak nemcsak a Nagy Imre-ügyben vettek részt, hanem például a Bibó-ügyben is.

A korábbi vizsgálók közül többen a kultúra területére kerültek

Krahulcsán Zsolt tudományos kutató a műsorban arról beszélt, további kutatási irány lehet az, hogy feltárják, mi lett az érintettek későbbi sorsa, például Rajnai Sándor hogyan válhatott bukaresti és moszkvai nagykövetté, majd hogyan került ki az Amerikai Egyesült Államokba. A személyi aktából ez nem derül ki, csak az, hogy aki az 1962-63-as átszervezés során polgári pályára került, hol helyezkedett el, mi volt az első munkahelye - mondta. Megjegyezte: a korábbi vizsgálók közül többen a kultúra területére kerültek, jellemző volt, hogy könyvkiadóknál vagy vállalatok, minisztériumok jogi osztályán tűntek fel. Földváryné Kiss Réka ehhez hozzáfűzte: volt olyan, aki a kémelhárításhoz került és olyan is, aki az izraeli titkosszolgálatnál folytatta pályáját.

Forrás: MTI, fotó: AFP

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?