Pesti Srácok

Molnár Zsolt: belső konkurálás állhat a MTVA-s lehallgatás hátterében

Molnár Zsolt: belső konkurálás állhat a MTVA-s lehallgatás hátterében

A szocialista Molnár Zsolt szerint nem titkosszolgálati akció keretében hallgatták le az MTVA vezetőit, sokkal inkább valószínűsíthető, hogy egy belső konkurálás áll az ügy hátterében.

Mint korábban az Index megírta, március végén rejtett lehallgató készüléket találtak az MTVA megbízott vezérigazgatójának irodájában. Vaszily Miklós bejelentésére a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai vizsgálták át a helyszínt, majd az ORFK tiltott adatszerzés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben.

Aztán pár napja kiderült, hogy nem csak a vezérigazgatót figyelték meg, hanem a vezérigazgatói kabinetet vezető Enyedi Csabát is. Itt viszont már egy kamera is előkerült. A nyomozás eddigi eredményei egy üzemeltetési igazgatóra terelték a gyanút, akinek az irodájában, egy szekrényben, hang és kép rögzítésére alkalmas eszközt találtak.

PestiSracok facebook image

A Nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke mielőbbi választ vár Pintér Sándor belügyminisztertől a történtekkel kapcsolatban. Molnár Zsolt az ATV Start című reggeli műsorában elmondta: egyelőre nem kapott választ a tárcavezetőtől, de az elkövetési módszerekre és körülményekre vonatkozó előzetes információk alapján az valószínűsíthető, hogy nem titkosszolgálati akcióról van szó.

"Az a vélelem erősödik, hogy valahol az MTVA környezetében, vagy bennfentes személyek követhettek el egymás rovására illegális adatszerzést” – tette hozzá a szocialista politikus, aki szerint ezt a gyanút erősíti, hogy több irodában nem csak lehallgató berendezéseket, hanem egyéb eszközöket is találtak. Molnár azt is elárulta, hogy azért nem hívta össze a bizottságot, mert az a parlamenti időszakon kívül nem lett volna határozatképes, így kénytelen volt levélben fordulni a belügyminiszterhez.

Forrás: atv.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)