Pesti Srácok

Egy éve titkolja Kína atomerőműve meghibásodását

Egy éve titkolja Kína atomerőműve meghibásodását

Kína megtartotta első átfogó, előre be nem jelentett nukleáris biztonsági gyakorlatát, annak ellenőrzésére, hogy egy esetleges vészhelyzetre hogyan reagál a rendszer. A South China Morning Post eközben arról közölt cikket, hogy a közelmúltban kiderült, hosszú ideig titokban tartottak egy atomerőművi szivattyúmeghibásodást, amely a városhoz közeli Kuangtung tartományban történt.

A Vihar 2016 kódnevű országos ellenőrzést a nemzetvédelemhez tartozó tudományos és technológiai hivatal atomenergia-ügyi alelnöke vezette, és több központi és helyi kormányzati szerv is megfigyelőként részt vett benne. Eredményéről egyelőre nem közöltek részleteket.

Mindeközben a hongkongi médiában aggodalommal írtak a tavaly márciusban Hongkongtól 200 kilométerre lévő Jancsiang erőműben történt rendellenességről. Erről ugyanis csak egy évvel később, idén márciusban értesült a közvélemény, amikor a felelősöket a környezetvédelmi tárca megbüntette. A South China Morning Post értesülései szerint a hibát a tulajdonos állami vállalat előtt is majdnem egy évig eltitkolták, és csupán egy önkritikát szorgalmazó, februári kampányellenőrzés során derült rá fény.

Szakértők a titkolózást, illetve a késedelmes jelentést rendkívül veszélyesnek tartották, mivel az adott hiba végső soron az erőmű leállásához is vezethetett volna. A titkolózás mögött az húzódhatott meg - vélik -, hogy az üzemeltetők attól tartanak, a büntetés miatt elbocsátanak alkalmazottakat. A munkaerőpiacon azonban nagy hiány van szakemberekből.

PestiSracok facebook image

A Csinghua Egyetem idézett professzora szerint Kínának a következő évtizedben 30-40 ezerrel több, az atomenergia-iparban jártas szakemberre lenne szüksége. Ezzel szemben évente legfeljebb néhány száz olyan egyetemista végez, aki atomerőműben kaphat munkát, és a technikusok munkáját felügyelheti.

Korábbi sajtójelentések szerint Kínának 2030-ig még mintegy 100 új reaktorra lenne szüksége, hogy kielégítse a fokozódó energiaigényét, és teljesítse a károsanyag-kibocsátás visszafogására tett vállalásait. Ezekhez elvben 50-80 ezer szakemberre lenne szükség.

Kínában 2015 végén 27 atomerőmű működött, és további 25 volt épülőfélben. A 2011-es japán fukusimai atomreaktornál történt üzemzavarok és balesetek után a kínai kormány lelassította az új atomerőművek építésének engedélyeztetését; 2014-ig több biztonsági intézkedést bevezettek.

Forrás: MTI

Fotó: futurism.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.