Szíjjártó: A brüsszeli bürokrácia elképesztően gyenge teljesítményt nyújt

Szíjjártó Péter külügyminisztersége elején elég hamar visszatérő konfliktusba került a román, az osztrák és a horvát diplomáciával, jellemzően a migránsválság ügyében. Azóta mindhárom akkori miniszterelnök megbukott, ám ő elmondása szerint nem aszerint célozza a diplomácia világában szokatlannak számító, keményebb visszaszólásait, hogy melyik külföldi vezetőnek mennyire inog a széke. Úgy véli, megváltoztak a körülmények, sokkal több feszültség terheli a nemzetközi kapcsolatokat, a finomkodásnak a diplomáciában is vége. Ezenfelül ha nem szól vissza, akkor majd jön a következő hasonló szóbeli támadás, és bokszzsákká válna az ország.

Nem felhőtlen a politikai viszony, de az USA nem bírál konkrétumokat

Az Egyesült Államokkal is változatos Magyarország viszonya. Az amerikai kritikákról azt mondta a külügyminiszter, ha csak általánosságokat fogalmaznak meg, ő pedig ezeket megcáfolja, akkor annyiban maradnak, és nem alakulhat ki értelmes vita. Szíjjártó szerint Colleen Bell nagykövet higgadt hangja sokat segít abban, hogy rendben legyen a két ország kapcsolata, azonban a gazdasági és a védelmi kapcsolatok mellett a politikai viszony nem a legjobb. Emiatt nem is számít arra, hogy Obama hivatali idejében megvalósulhat még kétoldalú találkozó. Orbán Viktor Donald Trumpra vonatkozó tusványosi szavairól ugyanakkor kiemelte: azok arról szóltak, hogy a republikánus elnökjelölt véleménye a migrációs válság ügyében egybevág a magyar állásponttal, választani viszont az amerikaiak fognak. Szíjjártó a nagykövetek közül egyébként Iain Lindsay brit nagykövettel ápolja a legjobb viszonyt, aki már a kiküldetése előtt fél évvel megérkezett, hogy magyarul tanuljon, és mára jól is beszéli a nyelvünket.

A külügyekkel foglalkozó szakértőkről is beszélt a miniszter, és kiderült, hogy míg az amerikai ügyeknek van külön felelőse, az oroszoknak nincs. Megyesy Jenő korábbi denveri tiszteletbeli konzul kiterjedt amerikai kapcsolatai sokat segítenek, Gottfried Péterhez viszont olyan EU-s ügyek tartoznak, amelyekért nem a külügyminisztérium fele. Czukor József általános külpolitikai tanácsadóval viszont nincs túl jó viszonyban Szíjjártó – legalábbis erre utalt az interjúban. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban kiemelte ugyanakkor a nagyvállalatok vezetőit, akikkel idehaza rendszeresen tartja a kapcsolatot, és amerikai látogatás esetén is mindig próbál találkozni.

Az oroszok elleni szankciók az Európai Bizottság „projektje”

Az orosz és kínai ügyekkel, ezzel szemben nem foglalkozik külön tanácsadó, hiszen korábban maga Szíjjártó vezette az orosz és kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztosságot, és ezt „magával hozta” a külügyminisztériumba. Nem gondolja egyébként úgy, hogy Oroszország fenyegetést jelentene a NATO-ra, ám a magyar külügy tiszteletben tartja, hogy történelmüknél és földrajzi elhelyezkedésüknél fogva minden szövetséges ország másképp ítéli meg ezt. Ezért vesz részt a magyar légierő például a balti országok légterének őrzésében, de ezért nem gondolja úgy, hogy Magyarországra kéne jönniük NATO-katonáknak, hogy megvédjenek minket az oroszoktól.

Az Oroszország elleni, Ukrajna miatti szankciók sem értek célt – véli Szíjjártó –, és gondnak tartja, hogy az Európai Bizottság bürokráciája úgy intézte, hogy lényegében ő döntsön a miniszterelnökök alkotta Európai Tanács helyett. Tette ezt annak ellenére, hogy eleinte több ország is ellenezte a szankciókat, de az EB „meggyőzte” őket.

A külügyben neki az az érdeke, hogy mindannyian egyfelé beszéljenek – mondta Szíjjártó Péter –, ezzel indokolva, hogy Gyurcsány Ferencnek és Eörsi Mátyásnak is nyújtottak már segítséget külügyi téren, ahogy Kóka János, vagy a nem éppen Fidesz-közeli Wallis-csoport is kapott már hitelt az Eximbanktól. Ugyanígy a Romániából és Szerbiából kitiltott jobbikos képviselők ügyében is próbálta kieszközölni a döntések megváltoztatását.

Bürokraták olvasnak fel másik bürokraták által megírt papírokat

Brüsszellel kapcsolatban elmondta, hogy ugyan futás közben a no-go zone-ba betévedve nagyon gyorsan menekült onnan, nem a várost célozza a kormány migrációval kapcsolatos népszavazási kampánya, hanem az uniós bürokráciát és a mostani uniós politikát. Megváltozott a világ, de az EU-s bürokraták nem értik, mi zajlik Európában, elszakadtak a valóságtól, szintén bürokraták által eléjük rakott, „elképesztő minőségű” papírokat olvasnak fel, és nagyon gyenge teljesítményt nyújtanak – mondta a külügyminiszter. Az EU igazi vezetése elvileg a Tanács lenne, ám Szíjjártó szerint az Európai Bizottság sok fontos ügyet magánál tart, vagy úgy irányít, hogy a tanács már érdemben ne nagyon tudja másfelé elvinni azokat.

A Brexitet a brit kormány és az Európai Bizottság közös kudarcának tartja a magyar külügyminiszter, és felhívta a figyelmet, hogy brit oldalon le is vonták utána a személyi konzekvenciákat, míg az EB részéről elmaradt ugyanez. Annak ellenére maradt el, hogy a világ ötödik legnagyobb gazdasága döntött úgy, hogy „ebből az unióból nem kér”.

Szíjjártó jelezte, Németországgal és a nagyobbik német kormánypárttal, a CDU-val a dolgok többségében egyetért a magyar kormány, és a külpolitikánk legfontosabb szereplője is Németország, ez azonban nem jelenti azt, hogy a migráció kérdésében is a német álláspontot kell követnünk. Már Az USA-val kapcsolatban is utalt rá, hogy Magyarország kis ország, így aszerint kell külpolitizálnia, azaz nem kell beleszólnia olyan dolgokba, ahol nem számít, mit mond. Ugyanez igaz Szíjjártó szerint a törökországi helyzetre is, ahol ugyan figyeli az eseményeket, de amíg Magyarországot nem érintik a történtek, addig még úgy sem szólna, nem szólhatna bele az eseményekbe, ha sérül a demokrácia a puccskísérlet utáni rendrakás során.

A teljes interjú ITT olvasható.

forrás: index.hu