Hack Péter sem kér a migránsokból
Hack Péter nemmel szavaz október 2-án - mondta el az SZDSZ egykori ügyvivője és a Hit Gyülekezetének diakónusa a Magyar Időknek adott interjújában. Véleménye szerint ugyanis Magyarország az egyetlen, aki komolyan veszi a schengeni övezetet. Az ELTE tanszékvezető jogásza úgy látja, a baloldal nem tud már a szavazókhoz szólni.
"2002-ben léptem ki az SZDSZ-ből, mert látszott, hogy rossz irányba tartunk. Az uniós csatlakozásig a baloldal víziója az volt, hogy belépünk az EU-ba, és ez megold mindent. <...> Öt évvel a csatlakozás után a magyar lakosság volt a legkiábrándultabb. A baloldal erre képtelen volt reagálni, és új jövőképet sem tudott felmutatni. Egy unióból kiábrándult országnak próbálja eladni azt, hogy még több unióra lenne szükség." - mondta Hack Péter a Magyar Időknek. Szerinte a jelenlegi baloldali pártok képtelenek lennének megdönteni a kormányt, mert nem tudnak a szavazókhoz szólni, "vagy olyan ügyeket felkarolni, amelyekkel tömegeket lehetne mozgósítani."
Véleménye szerint az EU már nem ugyanaz, amibe egykor beléptünk, mert a "gazdasági és kulturális közösséget egyre inkább politikai közösséggé akarják formálni a nemzetállamok lebontásával". A különbség már nem annyira a jobb- és baloldal között, hanem a szuverenitást vagy a globalizmust támogatók között van. "Én magamat inkább szuverenistának tartom, mert azt gondolom, hogy egy szuverén hatalom gyakorlása sokkal áttekinthetőbb."
Hack Péter népszavazáspártinak tartja magát, szerinte azok, akik azt hangoztatják, hogy "a magyarok a propaganda hatására utasítják el a betelepítési kvótát, mélyen lenézik az embereket! Azt mondják, hogy az emberek alapvetően hülyék, és bármivel megetethetők."
Október 2-a arról szól, hogy az unió hivatalnokai vajon bármelyik elképzelésüket lenyomhatják-e egy nemzeti kormány torkán, vagy sem. Ebben a kérdésben a magyar kormány a néphez fellebbezett a referendum kiírásával. A népszavazásban így tulajdonképpen az egész unió jövője benne van. Nem abban a gyurcsányi értelemben, hogy kilépjünk-e vagy sem. Hanem úgy, hogy szuverén államok közössége legyen-e az EU, vagy valamiféle egyesült államok. Ha az utóbbi eset válna valóra, akkor – de csak akkor – azt mondanám, ki kell lépni, mert jobb egy szuverén országban élni az EU-n kívül, mint egy olyan államban, amelyet teljesen átláthatatlanul, egy távoli központból igazgatnak.
A schengeni övezet lényege, hogy a belső határokat eltöröljük, a külsőket pedig megvédjük: épp ezért az EU-nak a határokon kívül, például Törökországban kellene menekülttáborokat felállítani, és ott lefolytatni a menekültügyi eljárást, majd rendszerezett, felügyelt, biztonságos módon szállíthatnák a tényleges menekülteket, akik nem gazdasági bevándorlók, Európába - tette hozzá.
A bevándorlók integrációjával kapcsolatban elmondta, hogy az európai politikai elit nem kezeli jól a vallási kérdéseket. "Egy muszlim számára a család, a törzs és a vallás magától értetődően megelőz mindenféle világi jogot vagy hatalmat. Az integrációja ezért aztán elképzelhetetlen anélkül, hogy önfeladásra kényszerítsük, ami viszont nehezen összeegyeztethető a szabadság és tolerancia európai eszményével. Érdekes módon abban nincs vita, hogy a nácizmus összeegyeztethetetlen a nyugati értékrenddel. Miért nem lehet kimondani azt, hogy a saría összeegyeztethetetlen a jogállammal?"
A volt SZDSZ-es felhívta a figyelmet arra is, hogy az Iszlám Állam valódi keresztény népirtást végez, és ráadásul a szemünk előtt. A náci Németország és a Szovjetunió titkolta, hogy mi történtik a haláltáborokban, mert ha nem így tettek volna, akkor az emberek szembefordulnak velük. "Ehhez képest az Iszlám Állam nem titkolja, hanem hirdeti magáról az erőszakot, és ez tömegével vonz embereket Európából is, akik csatlakozni szeretnének hozzájuk a keresztények élve elégetésében."
Mikor a Magyar Idők az interjú végén Hack Pétert arra kérte, hogy a sok borús téma után valami pozitívat is mondjon, a következő gondolatokat osztotta meg az olvasókkal: "Európa katonailag és kulturálisan is gyenge. Gyengesége egyik oka, hogy feladta a kereszténységét. Az iszlám nagyon erős identitásképző erővel bír. Az európai kultúrának elveszett ez az identitásképző ereje. A kereszténység lehetne egy ilyen erő. Mindazonáltal én úgy gondolom, hogy a kereszténység nem a múlt, hanem a jövő."
Forrás: magyaridok.hu, Fotó: atv.hu
