Pesti Srácok

Karitatív szervezeteket tüntettek ki

Karitatív szervezeteket tüntettek ki

A migránsválság idején tanúsított humanitárius munkája elismeréseként hat karitatív szervezet képviselője vehetett át miniszteri elismerő oklevelet Rétvári Bencétől, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkártól kedden Budapesten.

Magyarország humanitárius mércével is megméretődött, hiszen a határokon dolgozó karitatív szervezetek komoly segítséget nyújtottak a migránsválságban - mondta Rétvári Bence. Közölte: a kormány álláspontja egyértelmű, ott kell segíteni, ahol arra szükség van. Rétvári Bence felidézte, hogy tavaly nyáron már nagyon sokan keltek útra, érték el Magyarország határait, és ezeknek az embereknek nyújtottak nagy segítséget a karitatív szervezetek humánus módon, a lehetőségekhez képest emberi körülményeket teremtve. A politikus úgy fogalmazott: Magyarország álláspontja, hogy inkább hálót kell adni ezeknek az embereknek a szülőföldjükön, mint halat itt, Európában, hiszen a végleges megoldás csak az lehet, hogy mindenkinek a szülőföldjén adnak boldogulást. Jelezte, Magyarország mindig kész lesz arra, hogy azoknak az embereknek, akik szükséget szenvednek, a szülőföldjükön nyújtson segítséget. Az államtitkár kiemelte, jó volt a kormány együttműködése a karitatív szervezetekkel, és egyben reményét fejezte ki, hogy ez az együttműködés a jövőben is meglesz. Rétvári Bence kitért arra, hogy az ökumenikus segélyszervezet delegációja kedden indul Irakba és a magyar felajánlás révén fog ott segíteni. Az úgynevezett, Madad alap a szíriai krízisben hivatott segíteni, és ebbe az alapba Magyarország hárommillió eurós felajánlást tett. Ez is jelzi, tette hozzá, hogy Magyarország igyekszik humanitárius téren is kivenni a részét a nemzetközi feladatokból.

Soltész Miklós arról beszélt, hogy tavaly több százezer ember haladt át Magyarországon, és jó döntés volt a segítséget a határokhoz vinni. Az államtitkár felidézte: a humanitárius szervezetek tagjai, önkéntesei nehéz munkát vállaltak a segítéssel és nem egyszer minden jó szándék ellenére agresszióval találták szembe magukat. Soltész Miklós ismertetése szerint a karitatív szervezeteken keresztül Magyarország négy országban - Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában - nyújtott segítséget és a hatóságokkal is példaértékű volt az együttműködésük. Több ezer önkéntes több mint harminc helyszínen segített, több száz tonna élelmiszert osztottak szét, több száz gyermek krízisellátását oldották meg. Közölte: a magyar kormányt óriási dilemma elé állította a tavaly indult migránsáradat, hiszen egyfelől a határ megvédése mellett döntött, másrészt segített a bajbajutottakon, elesetteken. Hozzátette, a kormány 450 millió forintos támogatást nyújtott a karitatív szervezeteknek a múlt év második felében és az idén. Kiemelte: ezt az összeget a humanitárius szervezetek által nyújtott munka megsokszorozta.

PestiSracok facebook image

A két államtitkár miniszteri elismerő oklevelet adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat képviselőjének.

Forrás: MTI

Fotó: szegedma.hu

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.