Pesti Srácok

Karitatív szervezeteket tüntettek ki

Karitatív szervezeteket tüntettek ki

A migránsválság idején tanúsított humanitárius munkája elismeréseként hat karitatív szervezet képviselője vehetett át miniszteri elismerő oklevelet Rétvári Bencétől, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkártól kedden Budapesten.

Magyarország humanitárius mércével is megméretődött, hiszen a határokon dolgozó karitatív szervezetek komoly segítséget nyújtottak a migránsválságban - mondta Rétvári Bence. Közölte: a kormány álláspontja egyértelmű, ott kell segíteni, ahol arra szükség van. Rétvári Bence felidézte, hogy tavaly nyáron már nagyon sokan keltek útra, érték el Magyarország határait, és ezeknek az embereknek nyújtottak nagy segítséget a karitatív szervezetek humánus módon, a lehetőségekhez képest emberi körülményeket teremtve. A politikus úgy fogalmazott: Magyarország álláspontja, hogy inkább hálót kell adni ezeknek az embereknek a szülőföldjükön, mint halat itt, Európában, hiszen a végleges megoldás csak az lehet, hogy mindenkinek a szülőföldjén adnak boldogulást. Jelezte, Magyarország mindig kész lesz arra, hogy azoknak az embereknek, akik szükséget szenvednek, a szülőföldjükön nyújtson segítséget. Az államtitkár kiemelte, jó volt a kormány együttműködése a karitatív szervezetekkel, és egyben reményét fejezte ki, hogy ez az együttműködés a jövőben is meglesz. Rétvári Bence kitért arra, hogy az ökumenikus segélyszervezet delegációja kedden indul Irakba és a magyar felajánlás révén fog ott segíteni. Az úgynevezett, Madad alap a szíriai krízisben hivatott segíteni, és ebbe az alapba Magyarország hárommillió eurós felajánlást tett. Ez is jelzi, tette hozzá, hogy Magyarország igyekszik humanitárius téren is kivenni a részét a nemzetközi feladatokból.

Soltész Miklós arról beszélt, hogy tavaly több százezer ember haladt át Magyarországon, és jó döntés volt a segítséget a határokhoz vinni. Az államtitkár felidézte: a humanitárius szervezetek tagjai, önkéntesei nehéz munkát vállaltak a segítéssel és nem egyszer minden jó szándék ellenére agresszióval találták szembe magukat. Soltész Miklós ismertetése szerint a karitatív szervezeteken keresztül Magyarország négy országban - Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában - nyújtott segítséget és a hatóságokkal is példaértékű volt az együttműködésük. Több ezer önkéntes több mint harminc helyszínen segített, több száz tonna élelmiszert osztottak szét, több száz gyermek krízisellátását oldották meg. Közölte: a magyar kormányt óriási dilemma elé állította a tavaly indult migránsáradat, hiszen egyfelől a határ megvédése mellett döntött, másrészt segített a bajbajutottakon, elesetteken. Hozzátette, a kormány 450 millió forintos támogatást nyújtott a karitatív szervezeteknek a múlt év második felében és az idén. Kiemelte: ezt az összeget a humanitárius szervezetek által nyújtott munka megsokszorozta.

PestiSracok facebook image

A két államtitkár miniszteri elismerő oklevelet adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat képviselőjének.

Forrás: MTI

Fotó: szegedma.hu

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.