Szerdán kezdődik Simon Gábor volt szocialista alelnök büntetőpere
Szerdára tűzte ki az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék a százmilliós nagyságrendű költségvetési csalással vádolt Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő, államtitkár, az MSZP egykori elnökhelyettese, illetve választmányi elnöke elleni büntetőperben. A vád szerint Simon különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készített, amelynek felhasználásával különböző bankfiókokban számlákat nyitott és azokon jelentősebb pénzösszegeket helyezett el.
A vád szerint Simon Gábor 2008 és 2012 közötti jövedelemként vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban kizárólag az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel, holott más országban nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból százmillió forintnál is magasabb összeget helyezett el különböző valutában.
Később Simon Gábor és K. J. másodrendű vádlott különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készített, amelynek felhasználásával különböző bankfiókokban újabb számlákat nyitott és azokon jelentősebb pénzösszegeket helyezett el. Simon Gábor ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények, a másodrendű vádlott ellen felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt emelt vádat az ügyészség. A büntetőper első, szerdai tárgyalásán a vádirat ismertetését követően a vádlotti vallomások következhetnek.
Az ügyről szóló első hírek 2014-es választások előtt két hónappal, februárban láttak napvilágot. Ezek szerint Simon Gábor több száz millió forintot tart egy bécsi bankszámlán, melyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amelyen szintén milliók vannak. Sajtóhírek szerint Simon Gábor 2014. március 10-ei őrizetbe vételét megelőzte a Welsz Tamás vállalkozónál tartott házkutatás. Március 12-én Simon Gábort a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Welsz Tamás néhány nappal később egy rendőrautóban meghalt, miközben kihallgatásra vitték.
Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) idén márciusban emelt vádat. Akkor Keresztes Imre főügyész, a KNYF vezetője a vádat ismertetve sajtótájékoztatóján elmondta, Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származókat nem. A főügyész hozzátette, kiterjedt vagyonkutatást folytattak, de az inkriminált jövedelmek forrása ismeretlen maradt.
Simon Gábor az eljárás során befizette az államkasszába a hiányzó összeget. Ezzel kapcsolatban Keresztes Imre márciusi sajtótájékoztatóján azt mondta, a bűncselekménnyel okozott hátrány megtérítése a büntetés korlátlan enyhítését is lehetővé teszi a bíróság számára, ám az ügyészség szerint letöltendő szabadságvesztés indokolt az eset tárgyi súlya miatt.
Simon Gábort egy másik ügyben ez év április 8-án első fokon, nem jogerősen kétszázezer forintos pénzbüntetésre ítélte háromszázezer forintos csalás és hamis okirat felhasználása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Abban az ügyben azt rótta a volt politikus terhére az ügyészség, hogy 2008 és 2010 között munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal, egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra, ám a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor Simon Gábor nem is tartózkodott Magyarországon.
Forrás: MTI, fotó: nol.hu
