Pesti Srácok

A NATO zászlóaljakat telepít Lengyelországba és a Baltikumba

A NATO zászlóaljakat telepít Lengyelországba és a Baltikumba

A NATO védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy a katonai szövetség zászlóaljakat telepít 2017-ben a Baltikumba és Lengyelországba - mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára újságíróknak adott nyilatkozatában, a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli kétnapos tárgyalásának csütörtöki befejező napján.

Vargha Tamás elmondta, a kanadai, amerikai, német és a brit haderő vezetésével létrejövő észak-keletei megerősített jelenlét műveletei mellett Magyarország a visegrádi országok felajánlása keretében egy századdal vesz részt. Magyarország kiképzési feladatokat fog ellátni Észtországban három hónapon keresztül 2017-ben.

Az ülésen megállapodtak abban is, hogy a NATO célzott előretolt jelenlét formájában Romániába és Bulgáriába is haderőt telepít - tette hozzá. A NATO azután kezdte erősíteni jelenlétét az Oroszországtól tartó keleti tagállamaiban, hogy Oroszország 2014-ben bekebelezte az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.

PestiSracok facebook image

Vargha Tamás azt is elmondta, hogy az észak-keleti megerősített jelenlét mellett nagyon hangsúlyos az iraki szerepvállalás. Döntés született arról, hogy a katonai szövetség kiképző és képességfejlesztő tevékenységet kezd az országban. Magyarország az iraki tevékenységben 150 fős missziójával vesz részt.

Az arab ország egy részét az Iszlám Állam dzsihadista szervezet tartja ellenőrzése alatt. Az iraki hadsereg, valamint kurd harcosok (pesmergák), illetve egy síita milícia és a térségbeli szunnita törzsek fegyveresei múlt hétfőn nagyszabású hadműveletet indítottak az Iszlám Állam kezén lévő utolsó iraki nagyváros, Moszul felszabadítására.

A NATO döntést hozott arról is, hogy a Líbiából Olaszországba irányuló, a Földközi-tenger középső medencéjében tavaly kezdett, az embercsempész hálózatok felderítését és felszámolását célzó Sophia haditengerészeti uniós művelet segítséget kap a katonai szövetségtől. Emellett a NATO az Égei-tengeren továbbra is segíti a migráció visszaszorítását.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet adai szerint az idei első kilenc hónapban 132 ezer migráns kelt át a Földközi-tengeren, hogy illegálisan Európába jusson.

Vargha Tamás elmondta, arról tájékoztatta a védelmi minisztereket, hogy novemberben megkezdi működését a NATO-erőket integráló parancsnoki központ Székesfehérváron.

MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.