Pesti Srácok

Nemzetközi érdeklődés övezi Paks II-t

Nemzetközi érdeklődés övezi Paks II-t

Nagy a nemzetközi érdeklődés a Paks II. beruházás iránt, az Európai Unió minden tagországa figyelemmel kíséri a projektet - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn magyar újságíróknak a prágai VVER 2016 nemzetközi konferencia szünetében.

Kifejtette: komoly kihívást jelent az, hogy a legtöbb ország olyan villamos energia rendszert működtet, amelyben a fosszilis tüzelésű nagy erőművek az 1970-1980-as években épültek, a nukleáris erőművek jellemzően az 1980-as években készültek. Ezek az erőművek a következő 15 éven belül elérik az eredeti, vagy a meghosszabbított üzemidejük végét. A fosszilis erőművek esetében a jövőben uniós korlátozás várható, a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása miatt a nagy széntüzelésű erőműveket a következő 15 évben le kell állítani. Aszódi Attila rámutatott: komoly kapacitáshiányos időszak következhet Európában, ha a megfelelő fejlesztéseket nem hajtják végre. Magyarország a Paks II. projektet azért indította el, hogy az atomerőmű mostani blokkjait ki lehessen váltani új, korszerű, nagy biztonságú és megbízható blokkokkal. Ez a feladat más országok számára is adott, ezért ők nagyon figyelik, hogy Paks II ügyében mi történik - tette hozzá. A kormánybiztos elmondta azt is, hogy technikai értelemben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárultak, a végső határozat rövid időn belül megszülethet az új blokkok építésének feltételeiről. A kormánybiztos felidézte, hogy az Országos Atomenergia Hivatalhoz a napokban nyújtották be a Paks II. projekt telephely engedélyének kérelmét. Aszódi Attila elmondta: hasonlóan a környezetvédelmi engedélyezési folyamathoz, a telephely ügyében is a nagy volumenű dokumentációból közérthető összefoglalót készítettek. Szerinte a közmeghallgatás az erőmű körzetében élők számára lesz a legizgalmasabb kérdés, de hangsúlyozta, bárki számára nyitott a rendezvény, amelynek időpontját a hatóság időben meghirdeti, és ott minden kérdésre választ kapnak az érdeklődők. A konzultációt követőn az Országos Atomenergia Hivatal a szakhatóságok bevonásával lefolytatja az eljárást a jogszabályi keretek alapján, és remények szerint tavasszal a telephely engedély megszülethet - fogalmazott Aszódi Attila. A környezetvédelmi és a telephely engedély mellett a következő nagy feladat a létesítési engedély megszerzése lesz, és 2018-ban lehet a projekt abban a helyzetben, hogy a tényleges munkavégzés megindulhat a Paks II. beruházásban - emelte ki Aszódi Attila.

A konferencia szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón az M1 aktuális csatorna kérdésére válaszolva Petr Zavodsky, a cseh energetikai nagyvállalat (CEZ) új atomerőmű blokkok igazgatóságának vezetője, a cseh energetikai ipari szövetség képviseletében elmondta: szerinte új atomerőmű építése során a tender eljárás nem a legjobb út, figyelemmel kísérik a magyar megoldást, azaz az államközi megállapodás alapján épülő új atomerőmű létesítésének lehetőségét.

PestiSracok facebook image

A cseh nukleáris társaság a Roszatom orosz atomenergetikai konszern támogatásával hétfőn kezdődött három napos - VVER 2016 - nemzetközi atomenergetikai konferencián 17 ország szakértői vesznek részt Prágában, ahol az orosz gyártmányú VVER atomreaktor technológia fejlődését, helyzetét vitatják meg.

A Roszatom adatai szerint a világban 73 orosz típusú VVER nyomott vizes reaktor épült, köztük Pakson is. Ezek közül 58 üzemel. A paksi atomerőmű bővítésében a legkorszerűbbnek számító, új biztonsági megoldásokat tartalmazó 3+ generációs VVER 1200-as típusú reaktorral terveznek.

Forrás: MTI

Fotó: wikipedia.org

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.