Pesti Srácok

Merkel orosz informatikai támadástól tart a 2017-es választási kampányban

Merkel orosz informatikai támadástól tart a 2017-es választási kampányban

Angela Merkel német kancellár szerint előfordulhat, hogy történik orosz informatikai támadás a 2017-es németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában. A kancellár kedden Berlinben Erna Solberg norvég kormányfővel folytatott megbeszélése után a sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy eddig is volt már példa oroszországi hátterű informatikai támadásokra és dezinformációra, emberek félrevezetésére. Ezért "előfordulhat, hogy lesz ennek szerepe a választási kampányban".

Az informatikai támadások elleni védekezés "napi szintű feladat" a német hatóságok számára - tette hozzá Angela Merkel német hírportálok beszámolói szerint.

Erna Solberg elmondta, hogy Norvégiát is érik informatikai támadások, Oroszországból is, de nincsenek rendszerszerű orosz beavatkozási kísérletekre utaló jelek. Moszkvának egyébként is negatív következményekkel kellene számolnia, ha fény derülne ilyesmire, hiteltelenné válna, ha láthatóvá válna egy "orosz kapcsolat".

Német sajtóértesülések szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellária a közelmúltban megbízta a szövetségi hírszerző szolgálatot (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt (BfV) annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.

PestiSracok facebook image

A beszámolók szerint a berlini vezetés érdeklődik egyebek mellett az iránt, hogy miért jelennek meg erősen túlzónak érzett értékelések az orosz állami médiumokban, például az, hogy a kristályéjszakához - az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz - hasonlítják a szilveszter éjjel történt szexuális zaklatásokat és rablásokat.

A hatóságok orosz hírszerző szolgálatokhoz köthető hackerekre gyanakodnak a Bundestag több pártja ellen nyáron elkövetett támadással kapcsolatban is, és attól tartanak, hogy az elkövetők bizalmas dokumentumokat szerezhettek meg, amelyeket a közvélemény befolyásolásának szándékával hoznak majd nyilvánosságra a 2017 őszi Bundestag-választás előtt.

Forrás: MTIFotó: telegraph.co.uk

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.