"Nemzeti minimum legyen a gulág áldozataira emlékezni"
Mindenki számára természetes nemzeti minimum legyen a gulágra hurcolt áldozatokra, az ötvenhatos hősökre és a magyar katonákra mint hősökre való emlékezés - szólított fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőteleken.
A településről a Szovjetunióba elhurcoltak emlékére állított emlékmű és emléktábla avatási ünnepségén Rétvári Bence azt mondta: csalódás volt, hogy a rendszerváltás után 26 évvel sem sikerült a teljes nemzetnek együtt emlékeznie az ötvenhatos hősökre, áldozatokra, hiszen a parlament ünnepi üléséről "az utódpárt frakciója" távolmaradt. Úgy fogalmazott: a távolmaradás egyvalamit jelent, azt, hogy "ők még mindig azokhoz állnak közelebb, akik nem engedtek virágot vinni a névtelen sírokra". Bízik abban, hogy már nem sokáig tart az az időszak, amikor ebben a kérdésben nincs konszenzus - tette hozzá az államtitkár. Rétvári Bence arról beszélt, hogy 800 ezer magyart hurcoltak el különböző okokból a gulágra a második világháború végén vagy után.
Bűn nélküli büntetést éltek meg, hiszen nem tettek semmit, amivel "kiérdemelték" volna, hogy elvigyék őket"
Hozzátette: az elhurcoltak közül minden negyedik ember soha nem tért vissza, 200 ezer magyar valahol Szibériában vagy útközben egy jeltelen fagyos, tömegsírban nyugszik. A parlamenti államtitkár szólt arról, hogy 26 év késéssel állnak a tehervagon ajtaját szimbolizáló emlékmű mellett Kőteleken, mert előtte "a félelemből hallgatás kultúrája" volt. Szavai szerint 26 évvel ezelőtt, a szabad Magyarország első pillanataiban kellett volna az emlékműveket felállítani. Hozzátette: ha megkésve is, de végre áll Kőteleken is az emlékmű. A Gulág-emlékévben összesen 250 magyar településen állítanak hasonló emlékművet, rendeznek megemlékezést vagy adnak ki kiadványt a szörnyűségekről - közölte. A kommunizmusnak Kőteleken 57 áldozata volt, de a világon összesen 100 millió áldozatról van szó - mondta. Rétvári Bence kitért arra, hogy van olyan politikai rendszer, amely a besúgásra, feljelentésekre, irigységre épít, "az ilyen rendszerektől kell megmenekíteni a magyar jövőt". Azért állítanak emléktáblákat, mert tisztelegnek az áldozatok előtt - közölte. Feladat a magyar nemzetet, Magyarországot immúnissá tenni az ilyen és hasonló eszmék ideológiájával és törekvéseivel szemben, ezért kell védeni a magyar szabadságot és függetlenséget - tette hozzá.
Ha van egy nemzedék, amely nem értékeli és védi meg a szabadságot, el fogja azt veszíteni" - jegyezte meg, hozzátéve: a magyaroknak "kemény tanulópénzt" kellett fizetni a huszadik században, hogy "megérjük és megértsük mit jelent a szabadság".
Kőtelek község önkormányzata a Gulág '67 Alapítvány kezdeményezésére állított fel emlékművet a második világháború végén Kőtelekről a Szovjetunióba hurcolt és többségében soha vissza nem tért 57 áldozat emlékére, márvány emléktáblán felsorolva az elhurcoltak nevét. Az emlékmű elkészítéséhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2,5 millió forinttal járult hozzá. Az emlékművön elhelyezett másik márvány emléktábla a második világháború kőteleki katona áldozatainak állít emléket nevük felsorolásával.
PS/MTI, Fotó: MTI
