Pesti Srácok

Kötelező lesz az EU külső határainak ellenőrzése

Kötelező lesz az EU külső határainak ellenőrzése

Az Európai Parlament bel- és igazságügyi bizottságának döntése után a miniszterek tanácsa is elfogadta azt az uniós bizottsági javaslatot, amely szerint az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó minden uniós és harmadik országbeli állampolgár rendszerszerű ellenőrzésen essen át - írta közleményében az Európai Parlament hétfőn.

A Schengeni határellenőrzési kódex célzott reformjával összhangban a jogszabály a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD) alapján rendszeres biztonsági ellenőrzés alá vetné alá a harmadik országbeli állampolgárok és az uniós polgárok dokumentumait.

Ezen túlmenően az unió biztonsága növelése érdekében a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy szisztematikusan ellenőrizzék az uniós polgárok adatait és dokumentumait a nemzeti rendszereik vagy más Interpol-adatbázisok segítségével.

PestiSracok facebook image

Olyan válsághelyzetek, mint például a terrorfenyegetés, gyors és összehangolt válaszokat igényelnek. A külső határok szisztematikus ellenőrzésének biztosításával az unió képes lesz megállítani a terroristák mozgását, a fegyverek és más tömegpusztító eszköz behozatalát - hangsúlyozták.

Az Európai Bizottság javaslata szerint, ha a rendszeres ellenőrzések miatt túl hosszadalmas sorok okoznának fennakadásokat, lehetőség lesz a szúrópróbaszerű ellenőrzések bevezetésére a szárazföldi és a tengeri határokon egyaránt. Az elfogadott szöveg szerint a tagállamok esetlegesen könnyített repülőtéri ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy az nem jelent kockázatot a belső biztonságra, a közrendre, a nemzetközi kapcsolatokra, valamint a közegészségügyre.

A törvényjavaslat végső elfogadását követően a nemzeti hatóságoknak hat hónap áll majd rendelkezésükre a repülőterek ellenőrző rendszerének kiépítésére. A határidő különleges esetekben 18 hónappal meghosszabbítható - tartalmazza az elfogadott szöveg.

MTI

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.