Pesti Srácok

Meggyilkolták a törökországi orosz nagykövetet - összefoglaló

Fegyveres merényletben életét vesztette hétfő este Oroszország ankarai nagykövete. Az orosz diplomatára egy 22 éves, szolgálaton kívüli rendőr lőtt rá a török fővárosban, Ankarában. A vélhetően szélsőséges hátterű merénylet elkövetőjét agyonlőtték.

A 62 éves Andrej Karlov nagykövet belehalt súlyos sebesüléseibe azt követően, hogy a merénylő rálőtt. A támadás az ankarai kortárs művészetek galériájában történt, ahol Andrej Karlov nagykövet éppen nyitóbeszédét mondta az "Oroszország török szemmel" címet viselő fotókiállítás alkalmából.

Az esetről készült felvételek szerint a támadó a nagykövet mögött állt, majd tüzet nyitott rá. A nagykövet azonnal összeesett.

PestiSracok facebook image

Andrej Karlovot kórházba szállították, de életét már nem tudták megmenteni.

Jelentések szerint a merényletben mások is megsebesültek.

A CNN Türk hírtelevízió korábban közölte, hogy a támadó rendőri igazolvánnyal lépett be a galériába. Később török biztonsági források, majd a török belügyminisztérium is megerősítette: a támadó szolgálaton kívüli, ankarai rendőr volt, a rohamrendőrségnél szolgált.

Internetes hírforrások a 22 éves, Mevlüt Mert Altintasként azonosították a fegyverest. A fiatal férfi fekete öltönyt, fehér inget és fekete nyakkendőt viselt. A támadás után arab nyelven torka szakadtából azt kiáltotta, hogy "Allahu Akbar", vagyis "Isten hatalmas". Ugyancsak arabul utalt a dzsihádra is, miközben egyik kezében pisztolyt tartott, a másik kezét pedig kinyújtott mutatóujjal a magasba tartotta.

A fiatal merénylő törökül folytatta, azt kiáltozta: "Ne felejtsétek Aleppót, ne felejtsétek Szíriát!".

A The New York Times amerikai lap jelentése szerint a férfi azt is mondta: "Hátráljatok! Számomra csak a halál maradt!".

A CNN Türk tudatta: a hatóságok őrizetbe vették a férfi lánytestvérét és édesanyját a délnyugat-törökországi Aydin tartományban.

Egy magas rangú török biztonsági forrás a Reuters hírügynökségnek azt mondta: sok jel arra utal, hogy a támadó a kapcsolatban állt az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával, a jelenlegi török nyomozás is ezt a nyomot vizsgálja. Ankara Gülent és mozgalmát teszi felelőssé a júliusi puccskísérletért, a hivatalos álláspont szerint a "gülenisták" hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába, kiépítve ezzel egy árnyékkormányt Törökországban.

Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Erdogan később videóüzenetben részvétét nyilvánította Putyinnak és a meggyilkolt nagykövet családjának. Tudatta: az orosz elnökkel egyetértettek abban, hogy a támadás provokáció volt, aminek célja a török-orosz kapcsolatok normalizálásának aláásása. Erdogan nyomatékosította, hogy ez nem fog sikerülni, az Oroszországgal ápolt viszony fontos Törökország és a térség számára egyaránt. Egyúttal hitet tett az Oroszország iránti szolidaritás mellett is, amit szerinte az aleppói evakuálás során sikerült bizonytani is.

A török elnök emellett megerősítette, hogy a támadó valóban rohamrendőr volt, két és fél éve szolgált az ankarai állományban.

Putyin a hétfő este közölte, a nagykövet megölése kísérlet volt Moszkva azon törekvésének kisiklatására, hogy Ankarával és Teheránnal közösen megoldást találjon a szíriai válságra. Hozzátette: az "őrhelyén" meggyilkolt Andrej Karlov nagykövetet posztumusz állami kitüntetésben fogja részesíteni.

Oroszország, Törökország és Irán védelmi és külügyminiszterei a tervek szerint kedden megbeszéléseket folytatnak Moszkvában Szíria jövőjéről.

Törökország moszkvai nagykövetsége mélységes sajnálatát fejezte ki Andrej Karlov nagykövet halála miatt. A török diplomáciai misszió közleményében hangsúlyozta, hogy "az embertelen tragédia" abban az időszakban következett be, amikor Oroszország és Törökország között szoros együttműködés van kialakulóban.

"Mélységesen együttérzünk az orosz néppel. Ez a mi közös fájdalmunk és veszteségünk" - húzta alá a közlemény.

A török külügyminisztérium a nagykövet meggyilkolásával kapcsolatban kiadott közleményében hangsúlyozta, Ankara nem hagyja, hogy az orosz nagykövet elleni "hitvány terrorista támadás" aláássa a török-orosz barátságot.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról tájékoztatott: Moszkva kapcsolatban áll a törökországi hatóságokkal a merénylettel összefüggésben, az esetet pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé fogja terjeszteni.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte: Oroszország nyomozócsoportot küld Törökországba a támadás felderítéséhez.

Az Andrej Karlov elleni támadást azonnal elítélte az amerikai külügyminisztérium, valamint Stephane Dujarric szóvivő tolmácsolásában az ENSZ, majd Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.

John Kerry amerikai külügyminiszter is elítélte a merényletet, egyúttal felajánlotta az Egyesült Államok segítségét Oroszországnak és Törökországnak a bűncselekmény felderítéséhez.

Orbán Viktor magyar kormányfő levélben fejezte ki részvétét Vlagyimir Putyinnak. Mint írta: mély megrendüléssel értesült arról, hogy az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Ankarában terrorista merénylet áldozatává vált. Magyarország teljes mértékben elítéli a terrorizmus minden formáját, az erőszak mindenfajta megnyilvánulását - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Andrei Karlov beszédet mond a kiállítás megnyitóján. Fotó: AP
A támadó Aleppóról és Szíriáról kiabált. Fotó: AP
A lövöldözés után az emberek a sarokban guggolnak a kiállítóteremben. Fotó: Burhan Ozbilici
A rendőrség biztosítja a területet a lövöldözés után. Fotó: Reuters

MTI

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.