Pesti Srácok

Szijjártó: Magyarország és Lettország erős tagállamokra épülő EU-t akar

Szijjártó: Magyarország és Lettország erős tagállamokra épülő EU-t akar

Magyarország és Lettország erős szövetségben áll egymással, az EU jövőjével kapcsolatos sok fontos kérdésben egyetértenek - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután lett kollégájával találkozott.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország és Lettország olyan EU-t akar, amely erős tagállamokra épül, és míg a föderális Európát mindketten elutasítják, egyetértenek abban, hogy a közös uniós politikáknak fenn kell maradni, és az uniós intézményeknek belül kell maradniuk a szerződéses kereteken.

Szijjártó Péter kifejtette: a migráció is téma volt a megbeszélésen, és határozott egyetértés van a két ország között a külső határok védelmének és a schengeni zóna fenntartásának fontosságáról. Mindkét országnak a legfontosabb a saját polgárai megvédése, és van, hogy ehhez kerítés építésére van szükség - fogalmazott.

PestiSracok facebook image

A külügyminiszter kitért arra: abban is egyetértenek lett kollégájával, hogy a visegrádi és a balti országok együttműködését szorosabbra kell fűzni, hiszen hamarosan megkezdődik a felkészülés a 2020 utáni uniós költségvetési periódusra, valamint a Brexit is új helyzetet hoz.

Szijjártó Péter emlékeztetett: tavaly a magyar légierő részt vett a balti légtér ellenőrzésben, jövőre pedig a visegrádi országok a szolidaritás kifejezéseként 150 katonát állomásoztatnak a balti térségben rotációs alapon, három-három hónapig. Magyarország továbbá támogatja Lettország jelöltését az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági pozíciójára a 2026-2027-es időszakra - közölte.

Mint mondta, az Eximbank 500 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar és lett vállalatok együttműködésének ösztönzésére elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés területén.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter hangsúlyozta: az EU-nak erősebbeknek kell lennie, és ehhez erős nemzetállamokra van szükség. Biztosítani kell a tagállamok biztonságát és gazdasági növekedését, valamint erősíteni kell az együttműködést az EU-n belül - vélekedett. Megjegyezte: jó, hogy közvetlen légi összeköttetés van Budapest és Riga között, a turizmus további fejlesztését támogatni kell. A lett tárcavezető ugyanakkor úgy látja, többet lehetne tenni a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok erősítéséért.

Edgars Rinkevics köszönetét fejezte ki, amiért a magyar légierő részt vett a balti régió légterének védelmében, és Magyarország katonákat küld a térségbe. Ezek a lépések, amelyeket a balti országok biztonságának garantálásért tesznek, különösen jelentősek a krími annexió és a kelet-ukrajnai események fényében - magyarázta. Hozzátette: fontos a szolidaritás a szövetségesek között.

A lett külügyminiszter végül felidézte, hogy nemrég országa rendezte Kína és 16 kelet-közép-európai ország találkozóját, és a következő hasonló eseménynek Magyarország ad otthont.

MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.