Pesti Srácok

Konszolidáció és százmilliók energetikai beruházásokra a kórházaknak

Konszolidáció és százmilliók energetikai beruházásokra a kórházaknak

Az állami konszolidációnak köszönhetően jelenleg nincs kifizetetlen lejárt tartozása a Veszprém Megyei Kórháznak. Az intézmény 1,7 milliárd forint kormányzati támogatást kapott, hogy rendezze a tartozásait. A most már stabil működés mellett a fejlesztések is folyamatosak a súlyponti kórházban, az elmúlt években 11 milliárd forintból fejlesztették a struktúrát, újultak meg a műtők, a koraszülött osztály és épült regionális onkológiai centrum mentőhelikopter leszálló pályával, most pedig energetikai fejlesztésekre nyertek további 226 millió forint támogatást. A pénzből többek közt részlegesen megújuló energiaforrásokra térnek át.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Csolnoky Ferenc Veszprém Megyei Kórház. Az egészségügyi intézmény 16 pályázatot is benyújtott, amelyek háromnegyedét megnyerte. Energetikai és hatékonyságnövelő beruházásokra összesen 216 millió forintot – jelentette be sajtótájékoztatón Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, és Dávid Gyula a kórház főigazgatója.

Három fontos eleme van a hatékony működést szolgáló most induló fejlesztéseinknek. Az egyik két régi épületünk, az E és a G épület tetőszerkezetének szigetelése. A beázások miatt már olyan mértékben sérültek a belső felületek, hogy az veszélyezteti a betegellátás biztonságát, a folyamatos javítások pedig jelentős kiadással terhelnek bennünket – mondta Dávid Gyula.

PestiSracok facebook image

A két épült tetőszerkezetének szigetelésére 103,708 millió fordíthatnak. Az összegből megújuló energiaforrásokat is beépítenek a rendszerbe. Az épületek tetejét napelemekkel borítják. Összesen 1137 táblát helyeznek el, ami éves szinten 11 millió forint megtakarítást jelenthet az energiaköltségekben. Ez a beruházás márciusban kezdődik és év végére beüzemelhető.

Mintegy három millió forintos keretből újíthatják fel a kórház központi hűtőkamráját, a gépészeti rendszer teljes cseréjével. A kamra több mint 20 éves, gyakran meghibásodik, korszerűsítésével nem csak biztonságossá válik a betegek élelmezése, hanem további energiaköltséget spórolhatnak meg. A csomagból a legnagyobb összeget egy egységes adminisztrációs informatikai rendszer kiépítésére nyerték, amelyet a Magyar Államkincstár a közalkalmazottak, köztisztviselők bérszámfejtéséhez használ. Az egységes rendszer lehetővé teszi, hogy folyamatosan ellenőrizhető legyen minden kórházi dolgozó feladata, beosztása, leterheltsége. A fejlesztésbe 33 intézményt vonnak be.

A tájékoztatóan elhangzott, hogy olyan időszak érkezett el a veszprémi kórház életében, amire még nem volt példa, a folyamatos fejlődés mellett az állami konszolidációnak köszönhetően stabil, kiegyensúlyozott a működés, hiszen ma az intézménynek nincs lejárt tartozása. Veszprém megye összes kórháza a konszolidáció keretében 3,9 milliárd forintot kapott, ebből a megyei kórház 1,7 milliárdot.

Kovács Zoltán országos kitekintést adott az úgynevezett KEOP pályázatokra. A program öt fő területe az alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz, a települési vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás, a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések, a természetvédelmi és élővilági fejlesztések, valamint az energiahatékonyság fejlesztése és megújuló energiaforrások alkalmazása. Az öt prioritásra összesen 1160 milliárd forint a keret. Ebből kifejezetten a megújuló energiaforrások hasznosítására 296 millió – mondta az államtitkár.

Hangsúlyozta, hogy az épületek energetikai korszerűsítése rendkívül fontos feladat. Egyfelől azért mert az elöregedett épületeknél 40 százalékot „elfűtünk a levegőbe”, ráadásul a nagyobb széndioxid kibocsátással a környezetünket is terheljük. Az energetikai fejlesztések sorában nem csak kórházépületek, hanem más közintézmények is megújulnak országszerte, többek közt tíz kormányhivatal is.

Fotók: Bándi Molnár László

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?