Pesti Srácok

Konszolidáció és százmilliók energetikai beruházásokra a kórházaknak

Konszolidáció és százmilliók energetikai beruházásokra a kórházaknak

Az állami konszolidációnak köszönhetően jelenleg nincs kifizetetlen lejárt tartozása a Veszprém Megyei Kórháznak. Az intézmény 1,7 milliárd forint kormányzati támogatást kapott, hogy rendezze a tartozásait. A most már stabil működés mellett a fejlesztések is folyamatosak a súlyponti kórházban, az elmúlt években 11 milliárd forintból fejlesztették a struktúrát, újultak meg a műtők, a koraszülött osztály és épült regionális onkológiai centrum mentőhelikopter leszálló pályával, most pedig energetikai fejlesztésekre nyertek további 226 millió forint támogatást. A pénzből többek közt részlegesen megújuló energiaforrásokra térnek át.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Csolnoky Ferenc Veszprém Megyei Kórház. Az egészségügyi intézmény 16 pályázatot is benyújtott, amelyek háromnegyedét megnyerte. Energetikai és hatékonyságnövelő beruházásokra összesen 216 millió forintot – jelentette be sajtótájékoztatón Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, és Dávid Gyula a kórház főigazgatója.

Három fontos eleme van a hatékony működést szolgáló most induló fejlesztéseinknek. Az egyik két régi épületünk, az E és a G épület tetőszerkezetének szigetelése. A beázások miatt már olyan mértékben sérültek a belső felületek, hogy az veszélyezteti a betegellátás biztonságát, a folyamatos javítások pedig jelentős kiadással terhelnek bennünket – mondta Dávid Gyula.

PestiSracok facebook image

A két épült tetőszerkezetének szigetelésére 103,708 millió fordíthatnak. Az összegből megújuló energiaforrásokat is beépítenek a rendszerbe. Az épületek tetejét napelemekkel borítják. Összesen 1137 táblát helyeznek el, ami éves szinten 11 millió forint megtakarítást jelenthet az energiaköltségekben. Ez a beruházás márciusban kezdődik és év végére beüzemelhető.

Mintegy három millió forintos keretből újíthatják fel a kórház központi hűtőkamráját, a gépészeti rendszer teljes cseréjével. A kamra több mint 20 éves, gyakran meghibásodik, korszerűsítésével nem csak biztonságossá válik a betegek élelmezése, hanem további energiaköltséget spórolhatnak meg. A csomagból a legnagyobb összeget egy egységes adminisztrációs informatikai rendszer kiépítésére nyerték, amelyet a Magyar Államkincstár a közalkalmazottak, köztisztviselők bérszámfejtéséhez használ. Az egységes rendszer lehetővé teszi, hogy folyamatosan ellenőrizhető legyen minden kórházi dolgozó feladata, beosztása, leterheltsége. A fejlesztésbe 33 intézményt vonnak be.

A tájékoztatóan elhangzott, hogy olyan időszak érkezett el a veszprémi kórház életében, amire még nem volt példa, a folyamatos fejlődés mellett az állami konszolidációnak köszönhetően stabil, kiegyensúlyozott a működés, hiszen ma az intézménynek nincs lejárt tartozása. Veszprém megye összes kórháza a konszolidáció keretében 3,9 milliárd forintot kapott, ebből a megyei kórház 1,7 milliárdot.

Kovács Zoltán országos kitekintést adott az úgynevezett KEOP pályázatokra. A program öt fő területe az alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz, a települési vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás, a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések, a természetvédelmi és élővilági fejlesztések, valamint az energiahatékonyság fejlesztése és megújuló energiaforrások alkalmazása. Az öt prioritásra összesen 1160 milliárd forint a keret. Ebből kifejezetten a megújuló energiaforrások hasznosítására 296 millió – mondta az államtitkár.

Hangsúlyozta, hogy az épületek energetikai korszerűsítése rendkívül fontos feladat. Egyfelől azért mert az elöregedett épületeknél 40 százalékot „elfűtünk a levegőbe”, ráadásul a nagyobb széndioxid kibocsátással a környezetünket is terheljük. Az energetikai fejlesztések sorában nem csak kórházépületek, hanem más közintézmények is megújulnak országszerte, többek közt tíz kormányhivatal is.

Fotók: Bándi Molnár László

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.