Elhasaltak Gémesi Györgyék népszavazási kérdései
Megtagadta a politikusok vagyonosodási vizsgálatát célzó népszavazási kérdések hitelesítését keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A hat kérdést Fábián Zsolt magánszemély nyújtotta be, de a kérdések benyújtását Gémesi György, az Új Kezdet párt elnöke jelentette be.
A kérdések – egymástól némileg eltérő megfogalmazásokban – arra vonatkoztak, hogy minden, 1987 és 2017 között hivatalt viselő kormánytaggal, országgyűlési képviselővel, polgármesterrel és közvetlen hozzátartozóikkal szemben indítson vagyonosodási vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, a kérdéseket ne hitelesítsék, mert a kérdésekben tartott népszavazás eredményét az Országgyűlés csak úgy hajthatná végre, ha módosítaná az alaptörvényt és megteremtené a visszaható hatályú jogalkotás lehetőségét. Vagyis a kérdések burkolt alaptörvény-módosításra, azaz tiltott tárgykörre irányulnak, így nem bocsáthatók népszavazásra – mondta. Emellett nyelvtanilag bonyolult, 9 tagból képzett mondat, azonban a Kúria gyakorlata szerint a több alkérdésből álló kérdések alapvetően nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Nem tisztázott az sem, hogy a közpénz-felhasználás tilalma jelenti-e azt, hogy a közkórházban kezelés például annak minősül-e – fejtette ki. Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a kérdések hitelesítését.
Patyi András jelezte: ugyan az Országgyűlés megszüntette a népszavazási kérdésekre vonatkozó párhuzamossági moratóriumot, de ennek nem az a rendeltetése, hogy ugyanaz a szervező több kérdést nyújtson be, és a választási bizottságra bízza annak „kitotózását”, hogy melyik felel meg az előírásoknak. Hozzátette: az, hogy a kezdeményező ugyanazt a kérdést nyújtja be hat variációban, felveti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.
Az NVB egy, a paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kérdést is elbírált. Ezt Jánossy András nyújtotta be és úgy szólt:
Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg, hogy - a paksi atomerőmű két új reaktorblokkjának megépítéséről kötött magyar-orosz egyezmény 2014. januári aláírásakor bejelentett 12,5 milliárd eurón túl - további összegek kerüljenek kiadásra a blokkok megépítésével vagy a villamosenergia-rendszerbe való beillesztésével összefüggésben akár az állam, akár az új blokkok beruházója vagy üzemeltetője, akár a villamos rendszerirányító vagy a nagykereskedő részéről, akár saját forrásból, akár hitelfelvételből finanszírozva?
Az NVB egyhangú döntéssel nem hitelesítette a kérdést, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdés nemzetközi szerződés végrehajtását érinti, így az alaptörvény szerint nem lehet róla népszavazást tartani. Emellett többszörösen összetett mondat, ami szintén akadálya a hitelesítésnek. Megtévesztő is, mivel azt a látszatot kelti, hogy nincs fixen megállapítva a beruházás összege, holott megállapították, ráadásul a hitellehívás 11 évet ölel fel, de a döntés az Országgyűlésre csak három évre lenne kötelező. A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
Az NVB elbírálta Nyakó Istvánnak, az MSZP sajtófőnökének kifogását is. Nyakó István szerint sérült a választás tisztaságának, nyilvánosságának és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az alapelve, amikor a bizottság mellett titkársági feladatokat is ellátó Nemzeti Választási Iroda (NVI) nem adta ki neki az április 4-ei ülésről készített hangfelvételt. Az NVB többsége elutasította a kifogást, arra hivatkozva, hogy egy jogszabály sem írja elő a hangfelvétel készítését, azt a bizottság ügyrendje engedi meg, a jegyzőkönyv elkészítésének technikai segítségeként, az NVI tehát nem sértett jogszabályt. Emellett hivatkoztak arra is, hogy az ügyrend ellen nem lehet kifogást benyújtani. A határozatot nem szavazta meg Litresits András, az MSZP delegáltja. A határozat nem jogerős.
Forrás: MTI. Vezető kép:MTI
