Pesti Srácok

Így viccelődik Brüsszel képviselője a kvótaperen: a migránskvótának „kedvező a hatása”

Így viccelődik Brüsszel képviselője a kvótaperen: a migránskvótának „kedvező a hatása”

A szlovák és a magyar beadvány ismertetésével megkezdődött szerda reggel az Európai Unió Bíróságán az úgynevezett kvótaper. A menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset kapcsán az unió képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt, és az év viccét elsütve közölte: a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak kedvező a hatása. Magyarország képviselője viszont azt mondta: hazánk nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja.

A kvótaper tárgyalása a szlovák és a magyar beadvány ismertetésével kezdődött a luxemburgi Európai Unió Bíróságán. A felperesek 2015 decemberében fordultak a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. Az Európai Unió Tanácsának képviselője a tárgyaláson azt hangoztatta:

Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács szakértője azt állította: „kedvező a hatása” (sic!) a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is ezt a példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer. Kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén. Az Európai Unió Bíróságának döntése történelmi jelentőségű lehet, ugyanis segít értelmezni a szolidaritás elvét – fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Magyarország: a migránskvóta alkalmatlan a válság kezelésére

A magyar kormány képviselője ugyanakkor arról beszélt a szerdai kvótaper tárgyalásán:

Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője elmondta, a kötelező kvóták alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át az uniós tagországok között. Kijelentette, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony megoldást találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések „erőltetése” fontosabb lett, mint a tényleges megoldás. Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja – hangsúlyozta Fehér Miklós Zoltán. Elmondása szerint a magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia. Hozzátette, az érvek sokasága már önmagában is jelzi, hogy „milyen ingatag jogi talapzaton áll” a kérdéses határozat.

November előtt nem lesz ítélet

Mint arról tegnap már hírt adtunk, a szerdai tárgyalás egynapos lesz. Az ítélethirdetés novemberben vagy decemberben várható, azelőtt azonban még a bíróság egyik főtanácsnoka is állást foglal majd az ügyben, előreláthatólag a következő hónapokban. A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat az ítélet későbbi meghozatalakor, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

Forrás: MTI. Vezető kép: idcoalition.org

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.