Pesti Srácok

Így viccelődik Brüsszel képviselője a kvótaperen: a migránskvótának „kedvező a hatása”

Így viccelődik Brüsszel képviselője a kvótaperen: a migránskvótának „kedvező a hatása”

A szlovák és a magyar beadvány ismertetésével megkezdődött szerda reggel az Európai Unió Bíróságán az úgynevezett kvótaper. A menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset kapcsán az unió képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt, és az év viccét elsütve közölte: a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak kedvező a hatása. Magyarország képviselője viszont azt mondta: hazánk nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja.

A kvótaper tárgyalása a szlovák és a magyar beadvány ismertetésével kezdődött a luxemburgi Európai Unió Bíróságán. A felperesek 2015 decemberében fordultak a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. Az Európai Unió Tanácsának képviselője a tárgyaláson azt hangoztatta:

Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács szakértője azt állította: „kedvező a hatása” (sic!) a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is ezt a példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer. Kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén. Az Európai Unió Bíróságának döntése történelmi jelentőségű lehet, ugyanis segít értelmezni a szolidaritás elvét – fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Magyarország: a migránskvóta alkalmatlan a válság kezelésére

A magyar kormány képviselője ugyanakkor arról beszélt a szerdai kvótaper tárgyalásán:

Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője elmondta, a kötelező kvóták alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át az uniós tagországok között. Kijelentette, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony megoldást találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések „erőltetése” fontosabb lett, mint a tényleges megoldás. Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja – hangsúlyozta Fehér Miklós Zoltán. Elmondása szerint a magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia. Hozzátette, az érvek sokasága már önmagában is jelzi, hogy „milyen ingatag jogi talapzaton áll” a kérdéses határozat.

November előtt nem lesz ítélet

Mint arról tegnap már hírt adtunk, a szerdai tárgyalás egynapos lesz. Az ítélethirdetés novemberben vagy decemberben várható, azelőtt azonban még a bíróság egyik főtanácsnoka is állást foglal majd az ügyben, előreláthatólag a következő hónapokban. A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat az ítélet későbbi meghozatalakor, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

Forrás: MTI. Vezető kép: idcoalition.org

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?