Pesti Srácok

Még az is lehet, hogy előrehozott választásra kerül sor az osztrákoknál

Még az is lehet, hogy előrehozott választásra kerül sor az osztrákoknál
Ausztriában minden bizonnyal előrehozott választásra kerül sor még idén ősszel - mondta Christian Kern osztrák kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke az osztrák közszolgálati televízióban (ORF) vasárnap délelőtt.

A kancellár utalt arra: tovább kívánja kormányozni az országot, hogy az utolsó hónapokban még megvalósítsa a kormányprogramot. Ugyanakkor kijelentette, hogy a kisebbségi kormányzást nem tekinti "életképes" opciónak. Az osztrák kancellár szerint a két kormánykoalíciós párt között vége az együttműködésnek.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki vasárnap délelőtt az osztrák közszolgálati televízióban (ORF) Christian Kern kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke, utalva pártja és a kisebbik koalíciós erő, a konzervatív néppárt (ÖVP) közötti kapcsolatra. A kancellár utalt arra, hogy Ausztriában még az idén előrehozott választások lesznek.

– jelentette ki arra a kérdésre, hogy a néppárti miniszterek elbocsátását kéri-e az államfőtől. Azt mondta, hogy egyeztetésre van szükség, melyik miniszter akar egyáltalán a kormányban maradni. Azonban azt is hangoztatta: amennyiben az ÖVP reformokat akar, akkor az SPÖ mellé áll.

– fogalmazott. A kancellár kijelentette, hogy az elmúlt időszakban az SPÖ taktikai okokból már több alkalommal felmondhatta volna a koalíciós kormányzást, azonban ezt az ország iránti felelősségvállalása miatt nem tette.

Hozzátette: az utóbbi időben az SPÖ is biztosan követett el hibákat. Kern egyelőre arról nem akart nyilatkozni, hogy szívesen lenne-e tagja egy jövőbeni szociáldemokrata és néppárti koalíciós kormánynak. Azz azonban kijelentette, hogy az ellenzéki Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) való közös kormányzást nem teiknti kívánatosnak. Hangsúlyozta, hogy számára az ÖVP, az ellenzéki Zöldek és az ugyancsak ellenzéki liberális Neos párt az elsődleges tárgyalópartner. A kancellár arról is beszélt, hogy Alexander Van der Bellen osztrák államfővel egyeztet a "súlyos kormányválságról". Vasárnap délután a kisebbik koalíciós partner, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöksége megválasztja új elnökét a lemondott Reinhold Mitterlehner helyébe. A poszt várományosa Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken az előrehozott választás mellett állt ki. Kern az ORF-nek adott interjújában reményét fejezte ki, hogy amennyiben Kurzot választják meg az ÖVP elnökének nemcsak személyi, hanem tartalmi kérdésekkel is foglalkozik majd. Kern ismételten arra kérte Sebastian Kurzot, hogy hétfőn egyeztessenek az igazi reformokról.

PS/MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.