Az inverz Gyurcsánybotka görög migrációügyi biztos szerint a görög kerítés más, mint a magyar
Nem jó megoldás az európai határvédelem szempontjából, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos pénteken a tagországok belügyminisztereinek luxembourgi tanácsülését követően. Ugyanő néhány évvel ezelőtt még a kerítés híve volt saját hazájában, de az szerinte teljesen más, mint Magyarország esetében.
A belügyminiszterek ülését követő sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy miért változott a véleménye a kerítésekkel kapcsolatban, hiszen 2013-ban görög védelmi miniszterként védelmébe vette a Görögország és Törökország közötti határon épített kerítést, Avramopulosz azt válaszolta, hogy az egy teljesen más helyzet volt, mint a mostani. Mint mondta, védelmi miniszterként az volt a feladata, hogy megvédje az országát az esetleges ellenségektől, a kétségbeesett menekültek és migránsok viszont nem az ellenségeink, nem betolakodók:
Amikor hazám védelmi minisztere voltam, a hazám védelmén kellett dolgoznom, de a menekültek és migránsok most nem támadják meg Európát. Őket nem úgy kell kezelni, mint akik ellenséges szándékkal hatolnak be, hanem a nemzetközi jognak megfelelően.
Amikor a Híradó tudósítója arról kérdezte, hogy mi a különbség a görög és a magyar kerítés között, kivették a kezéből a mikrofont, de az uniós biztos még válaszolt a kérdésre. Szerinte két teljesen különböző dologról van szó, a két ország helyzetét egyáltalán nem lehet összehasonlítani.
Európa nem egy erőd és soha nem is fog azzá válni
– zárta le egy semmitmondó közhellyel a témát. A Híradó két további kérdését így már nem tudta feltenni. Az egyik az, hogy Soros Györgynek sikerült-e meggyőznie arról, hogy nem a kerítések jelentik a megoldást, illetve hogy mit fog tenni a bizottság a kötelező kvóták betartatásáért.
A migránsok tömeges befogadása, mint közös érték
Az uniós biztos a sajtótájékoztatón egyébként a szokásos brüsszeli mantrát hangoztatta, miszerint közös felelősség, erkölcsi, politikai és jogi kötelesség, hogy minden tagállam részt vegyen a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó mechanizmusban, arról ugyanis szavai szerint közösen hozták meg a döntést. Valójában viszont az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadták el a kötelező menekültkvóták felállítását 2015 szeptemberében. Avramopulosz néhány hete kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók migránsokat átvenni Görögországból és Olaszországból, most pedig figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság az „uniós szerződések őreként” cselekedni fog, ha azt látja, hogy egyes országok figyelmen kívül hagyják a „közös értékeket”.
Az Európai Bizottság várhatóan jövő szerdán fogja bejelenteni, hogy miképpen kíván fellépni a „renitens” tagállamok ellen, az esetleges konkrét jogi eljárásokat azonban egyes szakértők szerint legkorábban szeptemberben indíthatják meg, amikor lejár a tanácsi határozat kétéves határideje.
forrás: hirado.hu
