A Brexit után is maradhatnak a már Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok
Theresa May brit miniszterelnök szerint a jelenleg törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok közül senkinek nem kell majd távoznia a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének időpontja után.
May, aki az EU-állampolgárokra vonatkozó tervezett jövőbeni bevándorlási szabályozás fő pontjait ismertette hétfőn a londoni alsóházban, kijelentette: azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, "letelepedett" státust kapnak, és ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat. Azok, akik a kijelölendő határnap előtt érkeznek, de a brit EU-tagság megszűnéséig nem töltenek el öt évet Nagy-Britanniában, szintén maradhatnak, amíg az ötéves tartózkodási időszakot ki nem töltötték, és ezután folyamodhatnak a letelepedett státusért a brit hatóságokhoz.
Theresa May szerint később határozzák meg azt a határnapot, amely után az újonnan érkezőkre már más letelepedési szabályok lesznek érvényesek. A kormányfő ismertetése szerint ez a határnap nem lehet korábbi, mint az a nap - vagyis március 29. -, amikor ő bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, és nem lehet későbbi a brit EU-tagság megszűnésének napjánál.
Theresa May alsóházi nyilatkozatával egy időben tette közzé a brit kormány a szabályozási tervezet részletes, 22 oldalas összefoglalóját. Ez leszögezi, hogy azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a majdan kijelölendő határnap után érkeznek tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, szintén maradhatnak legalább átmeneti ideig, és személyes körülményeiktől függően később ők is jogosulttá válhatnak az állandó letelepedésre, de az e csoportba tartozók már nem számíthatnak arra, hogy garantáltan megkapják a letelepült státust.
Az új szabályozás egyik alapelve az is, hogy a brit kormány nem kíván családokat szétszakítani. Azok a családtagok, akik a brit EU-tagág megszűnése előtt csatlakoznak letelepedett státusra jogosult EU-állampolgár hozzátartozójukhoz, öt év után szintén folyamodhatnak letelepedett státusért. A brit EU-tagság megszűnése után a letelepedett külföldi EU-állampolgárok ugyanolyan feltételekkel hozhatják Nagy-Britanniába külföldi hozzátartozóikat, mint a brit állampolgárok.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a letelepedett státus nem azonos a brit állampolgársággal, de akik megkapják ezt a státust, legalább hatévnyi életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodás után brit állampolgárságot kérhetnek. Általános szabályként azonban a letelepedett státus megszűnik, ha e státus birtokosa két évnél hosszabb ideig folyamatosan távol van Nagy-Britanniától, hacsak nem fűzik "szoros szálak" az országhoz.
Theresa May az új szabályozási tervezetet ismertető hétfői alsóházi felszólalásában megerősítette azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy minderről viszonossági alapon kell megállapodásra jutni az Európai Unióval, mivel Londonnak biztosítania kell az EU-tagországokban élő brit állampolgárok jogosultságainak megőrzését is. Nagy-Britanniában becslések szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár, a külföldi uniós országokban 1,2 millió brit állampolgár él.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a tervezet ismertetése utáni alsóházi vitában kijelentette, hogy a konzervatív kormány javaslatcsomagja "nem túl nagyvonalú". Corbyn megismételte a Labour régóta vallott álláspontját, amely szerint a kormánynak azonnali hatállyal, egyoldalúan és feltételek nélkül garantálnia kell a külföldi EU-állampolgárok jelenlegi jogosultságainak jövőbeni érvényesítését.
MTI
