„Összeköttetés” a magyar V4-elnökség jelszava
Elismerően szóltak a visegrádi államok (V4) külügyi vezetői az összeköttetést jelszavául tűző magyar V4-elnökség programjáról, és az állampolgárok mindennapi életében is érezhető együttműködést szorgalmaztak a július 1-jén kezdődött magyar elnökség első, Ausztria, Horvátország és Szlovénia külügyi delegációjával kibővített külügyminiszteri találkozóján, Budapesten.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ambiciózusnak nevezte a magyar V4-elnökségi programot, amelyet Szlovákia teljes mértékben támogat. Szavai szerint a visegrádi együttműködés munkájában nagyon fontos a pragmatizmus, ezért is összpontosítanak a polgáraik életére vonatkozó gyakorlati kérdésekre, így például a vasúti, energetikai és digitális összeköttetésre. Ez a közép-európai csoport nagyban hozzájárulhat az európai uniós problémák megoldásához - mondta.
Fontosak az észak-déli összeköttetések, együttműködések
Witold Waszczykowski, a lengyel diplomácia vezetője úgy fogalmazott: a V4 olyan csoport, amely a megoldások része akar lenni, a négy ország együttműködése nem áll senkivel szemben. Ő is elismerően szólt a magyar V4-programról, így például a digitalizáció és az innovatív társadalom témájáról. Hangsúlyozta továbbá az észak-déli összeköttetések, együttműködés fontosságát. Jakub Dürr cseh külügyminiszter-helyettes helyeselte, hogy Magyarország az összeköttetést választotta V4-elnöksége jelszavául. A négy közép-európai országnak a mindennapi szinten is meg kell mutatnia együttműködését, az állampolgárokat és a vállalkozásokat is össze kell kapcsolni - mondta.
Felértékelődik a V4-es együttműködés
Rendkívüli mértékben felértékelődik a visegrádi és a közép-európai együttműködés, mert a jelenlegi kiélezett helyzetben nőtt a jelentősége annak a józan észre és racionalitásra épülő politikának, amelyet ezek az országok folytatnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A visegrádi csoport (V4) magyar elnökségének első külügyminiszteri találkozója keretében tartott üzleti fórumon Szijjártó Péter kijelentette: Közép-Európa mára az európai kontinens legversenyképesebb és legbiztonságosabb régiójává vált.
Az európai átlag felett
Az ésszerű gazdaságpolitika nyomán a V4 és Közép-Európa gazdasági növekedése meghaladja az európai átlagot, nem véletlenül hívják ezt a térséget Európa növekedési motorjának – mutatott rá. Mint mondta, ésszerű ezeknek az országoknak a migrációs politikája is, ezért az itt élők és az idehozott beruházások is teljes biztonságban vannak.
Gazdasági, biztonsági lehetőségek
Szijjártó Péter úgy vélte,
„a V4 egyik legnagyobb előnye, hogy ma a térségbeli országok érdekeltté váltak egymás sikerében, és soha ilyen szoros gazdasági, kereskedelmi együttműködés piacgazdasági körülmények mellett nem volt közöttük.”
Közölte: mai találkozójukon a V4-es külügyminiszterek Ausztria, Szlovénia és Horvátország delegációjával kiegészülve olyan témákat tárgyalnak meg, amelyek révén még jobb gazdasági környezetet, kereskedelmi és beruházási feltételeket kínálhatnak. Szó lesz a biztonsági és gazdasági szempontból lényeges Nyugat-Balkán európai integrációjáról, valamint arról a közös politikáról, amelynek célja a biztonság – magyarázta. A külügyminiszter hangsúlyozta:
„amit a politika megtehet”, azt megteszik, az együttműködés útjait kiépítették.
Ezért arra biztatta a fórumon megjelent üzletembereket, használják ki azt a tényt, hogy a közép-európai országok között jók a politikai kapcsolatok, és viszonyukat nem terhelik olyan nyitott kérdések, amelyek ellehetetlenítenék vagy megnehezítenék a gazdasági kapcsolatokat.
Mindent meg kell tenni a Nyugat-Balkán európai integrációjáért
A nyugat-balkáni térség békéje, stabilitása és Európa biztonsága érdekében mindent meg kell tenni a Nyugat-Balkán európai integrációjáért - mondta Szijjártó Péter.
A visegrádi csoport (V4) magyar elnökségének első külügyminiszterei találkozóján a V4-es külügyi vezetők Ausztria, Horvátország és Szlovénia delegációjával kiegészülve tárgyaltak. A tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte:
„be kell látni, hogy a Nyugat-Balkán vonatkozásában "a huszonnegyedik órában vagyunk", a világpolitika és a regionális politika valamennyi szerelőjének van stratégiája ezt a térséget illetően, de úgy tűnik, az Európai Unió "nem tartozik ebbe a kategóriába".
Viszont ha a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát nem tudjuk felgyorsítani, akkor súlyos biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk az egész közép-európai térségben - vélekedett a külügyminiszter. Hozzátette: a Nyugat-Balkánon komoly feszültségek alakultak ki, és ha nem tudunk hiteles integrációs forgatókönyvet felmutatni a térség országainak, ezek a feszültségek kontrollálhatatlanná válhatnak.
Forrás és fotó: MTI
