Polt Péter a Kúriáig viszi a röszkei terrortámadással vádolt szír férfi ügyét
Jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. - jelentette ki sajtótájékoztatóján Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvívője.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az Ítélőtábla törvénysértő döntést hozott amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, és ezt azzal támasztották alá, hogy a megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. A Szegedi Törvényszék ugyanis első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek találta terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért őt 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről.
Jogsértò a döntés
Igen ám, csakhogy az ítéletet a Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság érdemben nem bírálta felül, mert álláspontja szerint a törvényszék olyan bizonyítékok értékeléséről nem adott számot, amelyek lényeges kihatással lehetnek a tényállásra és ennek következtében a büntetés kiszabására. A Legfőbb Ügyészség szerint azonban az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése jogsértő, mivel az általa megjelölt hiányosságok, mulasztások a másodfokú eljárásban orvosolhatók lettek volna, így az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni.
Portik, Biszku, Süveges
Mivel a megjelölt indokok alapján- a hatályos szabályozás szerint- nem lett volna törvényes lehetősége az Ítélőtáblának arra, hogy az eljárás megismétlését rendelje el, a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt terjesztett elő a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezték hatályon kívül. Hasonló indokok alapján Dr. Polt Péter legfőbb ügyész 2015. szeptemberében öt ügyben élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében indokolatlan másodfokú hatályon hatályon kívül helyező végzésekkel szemben- köztük a Portik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ellen indult büntetőügyekben. A Legfőbb Ügyész indítványával egyezően a Kúria négy esetben (így az említett ügyekben is) megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés.
Migrációval kapcsolatos bűntettek alakulása
Ahmed H. esete egyenlőre egyedülálló, ám az ügyészség adatai között megtalálhatók, miként is alakultak a migrációval kapcsolatos bűncselekmények az elmúlt 2 évben. Ezen alcím alatt a határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását, embercsempészést, valamint minden olyan bűncselekményt értünk, amely a migrációs helyzettel közvetlen összefüggésben áll; pl. élet, testi épség és egészség elleni, emberi szabadság elleni, igazságszolgáltatás elleni stb. bűncselekmények. 2015.szeptember 15-től mért adatokhoz viszonyítva, éves lebontásban 2016-ban növekedést, majd 2017-re számottevő csökkenést mutatnak az ügyészségi ügyviteli adatok, ilyesfajta bűncselekmények elkövetésének tekintetében.
2015 szeptember 15. és 2017. augusztus 6. napja között migrációs helyzettel összefüggésben elkövetett és vádemeléssel érintett bűncselekmények leginkább Csongrád megyét veszélyeztetik, másodsorban pedig Bács-Kiskun megye a legveszélyeztetettebb.
Migrációs hullámmal összefüggésben az sem lehet véletlen,hogy az embercsempészek száma 2014-ben 363 fő volt, 2015-ben közel a duplájára nőttek ezek az adatok 662 fővel, majd 2016-ra számuk ismét visszaesett 351-re.
Vezető kép: PestiSrácok.hu
