Pesti Srácok

Tavaly több mint nyolcezer gyerek halt meg vagy sebesült meg fegyveres konfliktusokban

Tavaly több mint nyolcezer gyerek halt meg vagy sebesült meg fegyveres konfliktusokban

Több mint nyolcezer gyerek halt meg vagy sebesült meg fegyveres konfliktusokban tavaly világszerte az ENSZ csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése szerint.

Afganisztánban 3512 gyerek esett áldozatul a fegyveres viszálynak, a tavalyelőtti évhez képest negyedével emelkedett a számuk. Jemenben 1340, Szíriában 1299 gyerek lelte halálát vagy sebesült meg a polgárháborúban. Az ENSZ-jelentés kitér arra, hogy gyerekek százait verbuválták katonáknak, Szomáliában és Szíriában ráadásul több mint kétszeresére nőtt az ilyen esetek száma.

Felkerült az ENSZ feketelistájára a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció is, amely a világszervezet adatai szerint legalább 683 gyereket ölt és sebesített meg 2016-ban, iskolákat és kórházakat is ért támadásai során a jemeni polgárháborúban. Az arab koalíció tavaly is felkerült a listára, de az akkori ENSZ-titkár, Ban Ki Mun később eltávolította onnan Szaúd-Arábia nyomására. Antonio Guterres hivatalban lévő ENSZ-főtitkár elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy gyerekek halnak meg fegyveres viszályokban. Felszólította a katonai konfliktusok résztvevőit, hogy jobban oltalmazzák őket.

MTI; Vezető kép: borgen magazine

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.