Pesti Srácok

Tavaly több mint nyolcezer gyerek halt meg vagy sebesült meg fegyveres konfliktusokban

Tavaly több mint nyolcezer gyerek halt meg vagy sebesült meg fegyveres konfliktusokban

Több mint nyolcezer gyerek halt meg vagy sebesült meg fegyveres konfliktusokban tavaly világszerte az ENSZ csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése szerint.

Afganisztánban 3512 gyerek esett áldozatul a fegyveres viszálynak, a tavalyelőtti évhez képest negyedével emelkedett a számuk. Jemenben 1340, Szíriában 1299 gyerek lelte halálát vagy sebesült meg a polgárháborúban. Az ENSZ-jelentés kitér arra, hogy gyerekek százait verbuválták katonáknak, Szomáliában és Szíriában ráadásul több mint kétszeresére nőtt az ilyen esetek száma.

Felkerült az ENSZ feketelistájára a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció is, amely a világszervezet adatai szerint legalább 683 gyereket ölt és sebesített meg 2016-ban, iskolákat és kórházakat is ért támadásai során a jemeni polgárháborúban. Az arab koalíció tavaly is felkerült a listára, de az akkori ENSZ-titkár, Ban Ki Mun később eltávolította onnan Szaúd-Arábia nyomására. Antonio Guterres hivatalban lévő ENSZ-főtitkár elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy gyerekek halnak meg fegyveres viszályokban. Felszólította a katonai konfliktusok résztvevőit, hogy jobban oltalmazzák őket.

MTI; Vezető kép: borgen magazine

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.