Kínai csúcstalálkozó - indul a nyugati ballib sajtóhiszti
Alig érkezett meg Budapestre a kínai miniszterelnök, a tárgyalások pedig még meg sem kezdődtek, de egyes nyugati sajtótermékek már kongatják a vészharangot - hívja fel a figyelmet Lovas István az Echo TV lapszemléjében.
Li Ko-csiang kínai miniszterelnök ma Budapesten kezd tárgyalni a térség 16 országának vezetőivel. Ez „ártatlanul” hangzik - írja a legolvasottabb német hírportál, a Der Spiegel Online szerkesztősége reggeli kör-emailjében. Ugyanakkor arra buzdít mindenkit, hogy nagyon is figyeljen oda, mert a kínaiak pontosan tudják, kivel beszélhetnek úgy, hogy az emberi jogok kérdését ne érintsék.
Peking tudja, hogy a térségből néhány államot nem érdekel a liberális demokrácia fontossága
- írja az a Spiegel, amelynek ez a mondat soha nem jut eszébe szaúd-arábiai vezetők tárgyalásaikor német vagy amerikai vezetőkkel. Hozzáteszi, a budapesti találkozó révén a kínaiak lehetőséget akarnak teremteni, hogy Európában erős legyen a jelenlétük. A magyar fővárosban mindenek előtt infrastruktúra projektekről lesz szó, ami stratégiai téma.
Az osztrák Der Standard hasonló megközelítéssel tárgyalja a témát azzal a címmel, hogy „Miként vásárolja be magát Kína Európában gigantikus beruházásokkal?” A budapesti konferencia Peking globális stratégiájának, az Új Selyemútnak a része. Hszi Csin-ping kínai elnök ezzel megkísérli, hogy az Új Selyemút mentén fekvő országokat magához ölelje. Ennek érdekében kontinenseket áthidalóan csővezetékek, utak, vasutak, kikötők, repülőterek és erőművek sűrű hálózatába fektetnek.
Ez egyfajta kínai Marshall-terv, amely Kína geopolitikai súlyát hatalmas mértékben megerősíti…
Lovas István szerint a balliberális lap cikke figyelmeztet arra, hogy mindez az Európai Unióban, Németország, sőt Ausztria szomszédságában történik. A kínai befolyás növelése olyan országokban megy végbe, amelyeket az Európai Unió éveken át saját, uniós forrásaival segített. Most pedig kínai pénzt fogadnak el olyan projektek kivitelezéséért, amelyek látszólag nincsenek semmiféle politikai feltételekhez kötve. Csakhogy az alkotja a szabályokat, akinek pénze van, és ez vonatkozik arra az expressz tehervasútvonalra is, amely a görögországi Pireusz-kikötőből indul Belgrádon és Budapesten át Nyugat-Európa felé.
Budapest a világpolitika fókuszában
Az eseménnyel kapcsolatban egyébként érdemes megemlíteni, hogy a magyar soros elnökség alatt zajló 2011-es EU-csúcs óta nem volt ilyen összetett és magas kockázatú személyvédelmi feladatot jelentő esemény Magyarországon, hiszen a csúcstalálkozó idejére Budapest kisebb világpolitikai fókuszponttá válik, mely jelentős biztonsági kockázatot hordoz. A magyar kormányfővel együtt 16 miniszterelnök, 16 védett személy tartózkodik egyidejűleg Budapesten, valamint más országok vezetői megfigyelőként vannak jelen. A delegációk a csúcstalálkozó helyszínei között közlekedve többször is áthaladnak a városon, ami valóban kiemelt biztonsági intézkedéseket igényel. Ezek az intézkedések szerdáig fognak tartani, de addig a hatóságok folyamatosan értékelik és ellenőrzik a beérkező információkat.
Nem mellékes körülmény az sem, hogy a karácsonyi készültség közeledtével egész Európában nagyon magas a biztonsági készültség, a magyar fővárosban ezt a készenlétet most megsokszorozza a csúcstalálkozó.
Forrás: Echo TV; fotó: MTI/Illyés Tibor
