Berlin és Bécs egyetért a határvédelem fontosságában, de a menekültkvótákban nem
A német és az osztrák kormány egyetért abban, hogy a migrációs válság megoldásához elengedhetetlen az uniós külső határ védelme és a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében, a menekültek EU-n belüli elosztását szabályozó kvóták ügyét viszont eltérően ítélik meg. Szlovákia és Magyarország úgy látja: bizakodásra adhat okot, hogy az Európai Unió is felismerte az uniós külső határok védelmének fontosságát. Közben Gál Kinga fideszes EP-képviselő arról beszélt Strasbourgban, hogy a migráció nem vezethet további megosztottsághoz a tagállamok között, a migránsokat nem lehet kötelező kvóták szerint szétosztani Európában. Párizs és London pedig csütörtökön új határőrizeti szerződést köt egymással.
Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdai berlini megbeszélésük után közös tájékoztatójukon egyaránt hangsúlyozták: meg kell akadályozni, hogy az embercsempészek dönthessék el, ki juthat be az Európai Unióba. Az osztrák kancellár kiemelte: a határvédelem és a helyben nyújtott segítség jelenti „a migrációs kérdés megoldását”, a kvótákról szóló vita pedig „túl sok teret foglal el”. A német kancellár azt mondta, hogy a „kezdő lépés” ugyan nem a menekültek elosztása az EU-n belül, hanem az illegális migráció visszaszorítása, de amíg nem működik megfelelően a külső határ védelme, addig „nem lehet, hogy vannak országok, amelyek azt mondják, hogy nem veszünk részt az európai szolidaritásban”.
SZLOVÁKIA ÉS MAGYARORSZÁG IS TÁRGYALT EGYMÁSSAL
Szlovákia és Magyarország is úgy látja: bizakodásra adhat okot, hogy az Európai Unió is felismerte az uniós külső határok védelmének fontosságát. Erről a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a katonai és egyéb biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó magyar-szlovák vegyes bizottság ülése után. A Róbert Ondrejcsákkal, a szlovák védelmi minisztérium államtitkárával folytatott egyeztetése után Vargha Tamás hangsúlyozta: mindketten úgy látják, hogy az elmúlt évben létrehozott PESCO európai védelmi együttműködés eredményeket hozhat a biztonság területén, ha valódi tartalommal töltik meg.
Nem NATO melletti „riválist” akarunk létrehozni, hiszen az állandó strukturált együttműködés kizárólag az EU védelmét tartja szem előtt
- hangoztatta. Az államtitkár elmondta: úgy értékelték, hogy az elmúlt néhány évben Közép-Európa és Európa biztonsági környezete jelentősen megváltozott, ami cselekvésre sarkallta a két országot és a visegrádi négyeket (V4) is. Vargha Tamás szerint a mai európai vélemények is alátámasztják a délről érkező illegális bevándorlással kapcsolatos korábbi magyar döntések helyességét, miszerint az uniót meg kell védeni, s ebben Szlovákia mindvégig partner volt. Mint mondta, áttekintették a V4-ek együttműködését, hiszen Magyarország a soros elnök, ráadásul a Közép-európai Védelmi Kezdeményezés soros elnöke is.
Ez a szervezet zászlóshajója volt a bevándorlás elleni küzdelemnek. Ennek jegyében a déli határon cseh, szlovák, osztrák és lengyel katonák segítették a védekezést az elmúlt években
- tette hozzá. Az államtitkár fontosnak nevezte a külföldi missziókat, amelyekben Magyarország mintegy ezer katonával vesz részt, mert „az illegális bevándorlást ott kell megoldani, ahol keletkezett”. Ezért a Közel-Keleten, Irakban és Afganisztánban is vannak magyar katonák, miközben az iraki-afganisztáni misszió létszáma január elsejétől 150-ről 200-ra nőtt.
GÁL KINGA: A MIGRÁNSOKAT NEM LEHET A KÖTELEZŐ KVÓTÁK SZERINT SZÉTOSZTANI
Közben zajlott az Európai Parlament plenáris ülésének a bolgár elnökség programjával foglalkozó vitája, amely után Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt mondta, hogy a migránsokat nem lehet kötelező kvóták szerint szétosztani Európában. Kiemelte, a legnagyobb kihívás a migráció, amivel a bolgár elnökségnek meg kell küzdenie. Véleménye szerint az illegális migráció kapcsán egyre több európai polgár akaratát kell figyelembe venni, amely szerint a külső határokat meg kell tudni védeni.
Ez elsődleges felelősségünk. A külső határvédelemre fordított milliók - Magyarország részéről - is a szolidaritás fogalomkörébe kell tartozzanak
- hangsúlyozta a képviselő, aki hozzátette: „a valódi menekülteket az Európai Unión kívül kell kiválasztani a migránsok tízezreiből, segíteni pedig ott kell a világban, ahol a baj van, a problémát nem szabad behozni Európába”. Gál Kinga írásbeli hozzászólásában egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós felmérések alapján a megkérdezettek 82 százaléka szerint az Európai Uniónak határozottabban kell fellépnie a terrorizmus ellen.
PÁRIZS ÉS LONDON ÚJ HATÁRŐRIZETI SZERZŐDÉST KÖT
Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit miniszterelnök egy új határőrizeti szerződést jelent be a Nagy-Britanniába átjutni próbáló migránsok kezelését hivatott Le Touquet-megállapodás kiegészítésére - közölte szerdán a francia elnöki hivatal. A két ország vezetője csütörtökön találkozik egymással.
A még véglegesítés alatt álló szöveg egy új francia-brit szerződés lesz, amely elsősorban a kísérő nélküli kiskorúakról, a menedékkérőkről és a családegyesítésről fog rendelkezni, a kérelmek néhány napon belüli megvizsgálására vonatkozó időtartam pontos előírásaival
- jelezte a francia diplomáciai forrás. A szerződésnek lesz egy pénzügyi része is, amely „jelentős” brit hozzájárulást ír elő.
Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal. A brit kormány ennek fejében eddig több tízmillió euróval támogatta a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, ahol jelenleg mintegy 1130 rendőr teljesít szolgálatot. A francia politikusok elsősorban ezt a megállapodást okolják a calais-i helyzet kialakulásáért, és rendszeresen felvetik a határ megnyitásának lehetőségét annak érdekében, hogy a célországnak számító Nagy-Britannia a saját területén oldja meg az oda tartó bevándorlók sorsát.
Forrás: MTI; fotó: sg.news
