A Hamász képtelen rendet tartani Gázában - Több ezer ENSZ alkalmazott sztrájkolt az amerikai segélyek visszatartása ellen
A palesztinokat támogató ENSZ-szervezet (UNRWA) mintegy 13 ezer alkalmazottja sztrájkolt hétfőn a Gázai övezetben, tiltakozva az amerikai kormány korábbi döntése ellen, amelynek értelmében 65 millió dollárt (több mint 16 milliárd forintot) visszatartanak a palesztinoknak szánt segélyből.
A sztrájkhoz csatlakozók közül többen a gázai ENSZ-székházhoz vonultak, palesztin zászlókat lengetve, és a "Méltóság megfizethetetlen" feliratú transzparenseket lóbálva. Az UNRWA-alkalmazottak szakszervezetének főtitkára, Juszef Hamduna elmondta, hogy a sztrájk célja rákényszeríteni az adományozó államokat, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra: vonja vissza döntését.
Az UNRWA legfőképp az ENSZ-tagállamok önkéntes hozzájárulásától függ, különösen az Egyesült Államokétól, amely a legnagyobb adományozója. A folyósított segély összegét élelmiszerre, oktatásra, egészségügyi ellátásra és foglalkoztatásra költik (bár az átláthatósággal sok probléma, illetve visszaélés akad). Washington eddig évi 125 millió dollárral (több mint 30 milliárd forinttal) járult hozzá az ENSZ-szervezet munkájához. Az ENSZ közvetítése által a különböző palesztin szervezetekhez folyosított pénzek áttételesen hozzájárulnak a Hamász gázai uralmához, a terrorszervezetek Izrael elleni harcához.
Kilencfős családom van, és sohasem féltettem úgy a munkámat, mint ma. Az Egyesült Államok segélyeinek megkurtítása az egész közösségre hatással lesz"
- mondta Ahmed Abu-Szuleimán, egy 59 éves angoltanár a hétfői sztrájk során. A UNRWA csaknem 280 iskolát működtet a Gázai övezetben, ezeket az iskolákat mintegy 300 ezer tanuló látogatja.
A Gázai övezetben élő csaknem kétmillió ember több mint fele függ az UNRWA és egyéb humanitárius szervezetek segélyeitől. Az UNRWA mintegy ötmillió palesztint támogat a Gázai övezet mellett Jordániában, Szíriában, Libanonban és Ciszjordániában. Adnán Abu-Haszna, az UNRWA szóvivője elmondta, hogy mintegy három hónapig tudnak még tevékenykedni a jelenlegi keretből.
Eközben Asráf al-Kedra, a Hamász palesztin szervezet uralta Gázai övezet egészségügyi minisztériumának szóvivője bejelentette, hogy az övezet északkeleti részében található Beit-Hanún városának kórháza teljes mértékben felfüggesztette működését az áramkimaradás esetén használt tartalékgenerátorok működtetéséhez szükséges üzemanyag hiánya miatt, ami 60 ezer ember egészségügyi ellátásában okozott fennakadást. A pácienseket jelenleg is más övezetbeli kórházakba szállítják át. A radikális Hamász 2007-ben vette át az uralmat a Gázai övezet felett, amely azóta az Izrael és Egyiptom által fenntartott blokád miatt súlyos gazdasági gondokkal és humanitárius válsággal küzd. Hamász nem tud (feltételezhető, hogy nem is akar) rendet tartani még Gázában sem.
Az amerikai elnök a múlt heti davosi Világgazdasági Fórumon a közel-keleti konfliktussal kapcsolatosan kilátásba helyezte, hogy felfüggesztik a palesztinoknak szánt segélyeket, ha nem hajlandók visszatérni a tárgyalásokhoz Izraellel, amelynek fővárosaként Donald Trump decemberben elismerte Jeruzsálemet. Az amerikai államfő e döntése nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki a muszlim országokban. Míg a zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, addig a palesztinok annak keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját.
MTI; Fotó: The Tower
