Működik az ellenzéki gyűlöletkampány, már az Átlátszó kommentelői is akasztásra vágynak

Gondolhattuk, hogy a balliberális sajtómunkások és értelmiségiek részéről az utóbbi időben eleresztett, erőszakot hirdető megnyilvánulások nem csak öncélú dühöngések, ahogy azt is, hogy nem lesznek hatástalanok. Olyan emberekről van ugyanis szó, akik többsége széles közönséghez jut el, ezért annyi felelősségérzetnek kellene lennie bennük, hogy nem tüzelik az emberekben az erőszakosságot. A jelenség rendszeressé válását nézve azonban könnyen lehet, hogy éppen ez a céljuk, hiszen törvényes úton nem tudják eltávolítani az Orbán-kormányt, és nyilvánvalóan a saját vérszomjuk is kevés ehhez, így nem marad más, mint az erőszakos ösztönöket minél többekben felkorbácsolni.

Éppen egy éve Gulyás Márton, az önmaga szerint galamblelkű anarchista provokátor a XX. század egyik erkölcsi mélypontját jelentő munkatáborok mellett tette le a voksát, majd éppen az Átlátszó munkatársa folytatta a sort, amikor fideszes hullákat akart lapátolni. Elégedettek lehetnek, hiszen látszik, sikerült az Átlátszó olvasóit úgy kondicionálni, hogy nagy kéjjel néznék a nyilvános kivégzéseket. Ahogy elégedettek lehetnek a későbbiek is, hiszen előbb a 24.hu újságíróinak szottyant kedvük némi nyilvános akasztásra, majd Konrád György lengette be Orbán Viktor kivégzését, Ceauşescu román diktátor sorsával fenyegetve őt. Legutóbb Márki-Zay Péter, a „demokratikus” ellenzék hódmezővásárhelyi képviselőjelöltje adta bizonyságát, hogy tőle sem állna távol az efféle megoldás. És a sornak valószínűleg még nincs vége, hiszen több, mint egy hónap van hátra a választásokig, tehát ennyi ideig tombolhatnak az ellenzéki erők sajtósai és független gondolkodói, akik a szavazók bizalmának elnyerésében nem jeleskednek, viszont láthatóan igazi erőszakik. Akik pedig olvassák őket, veszik a lapot, és már ők is akasztanának.