Balog Zoltán: Nyugat-Európának jobban meg kéne értenie Kelet-Közép-Európát az ítélkezés helyett
Ki kell alakítani a párbeszéd új kultúráját az Európai Unióban, hogy a kontinens nyugati része jobban megértse a kelet-közép-európai térséget és eltávolodjék a „moralizáló ítélkezés” gyakorlatától – mondta Balog Zoltán szombaton egy németországi tanácskozáson. Az emberi erőforrások minisztere a nemzetközi migrációs válsággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mindent el kell utasítani, ami veszélyezteti a biztonságot.
Balog Zoltán a Szászország tartománybeli St. Marienthal-kolostorban a kormányzó CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) konferenciáján tartott előadásában kiemelte, hogy a Baltikumtól a Fekete-tengerig húzódó térség uniós csatlakozásával „nem újraegyesült, hanem csak kiegészült” az EU, és elmaradt a valódi egyesüléshez, igazi egymásra találáshoz szükséges párbeszéd. Ennek tulajdonítható az is, hogy Nyugaton még mindig nemigen értik a migrációval kapcsolatban a visegrádi négyekkel és a térség más országaival kialakult nézeteltéréseket, amelyek „valójában többek, mint nézeteltérések”, felfogásbeli, szemléletmódbeli különbségek – mondta Balog Zoltán.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a migrációs válság során Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely betartotta az EU-s előírásokat, mégis sok bírálatot kapott a kontinens nyugati részéről, méghozzá a szolidaritás egy igen egyoldalú felfogásából kiindulva. A nyugati felfogásban a szolidaritás a „menekültek vagy bevándorlók” elosztásának kényszeren alapuló és csak elvben működő rendszerére szorítkozik, holott a közösség sorsa iránti felelősségvállalásnak sok oldala van – mutatott rá a miniszter. A gazdaság területén tanúsított szolidaritást tekintve például látható, hogy a kelet-közép-európai régió saját erőre és nem a mások pénzére épülő fejlődése „sikertörténet”, és a térség az egész EU gazdaságának motorjaként működik – mondta Balog Zoltán. Aláhúzta: Magyarország célja, hogy 2030-ra az EU-s költségvetés nettó befizetője legyen.
A németek sem elégedettek a globalista konzervativizmussal
A miniszter a közmédiának adott nyilatkozatában jó partnernek nevezte a párbeszédre az egykori NDK területén fekvő Szászországot, ahol a migrációtól a hazafiságig sok mindenről nagyon másként gondolkodnak, mint Németország nyugati részén vagy Nyugat-Európa más tájain, így sok közös pont van Magyarországgal és a visegrádi négyekkel. Azt is kifejtette, hogy a németek nem elégedettek a konzervativizmus mibenlétére adott jelenlegi, globalista válasszal, és közelítenek a magyar felfogáshoz, amely szerint a biztonságot adó társadalmi homogenitás a jövőben is fontos lesz. Emlékeztetett, hogy amíg Németország azzal a kérdéssel szembesül, mit kezdjen az ezerszámra érkező bevándorlók integrációjával, Magyarországnak még megvan a lehetősége azt mondani, hogy ne is jöjjenek be. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem keményszívűségből vagy idegengyűlöletből fakad, hanem abból a felismerésből, hogy a harmadik világ szegénységét nem oldja meg a befogadásuk, a mi országunk képét és kultúráját katasztrofálisan megváltoztatná.
MTI
