Pesti Srácok

Június végéig még kérhetik a Czeglédy-ügy károsultjai a kárrendezést

Június végéig még kérhetik a Czeglédy-ügy károsultjai a kárrendezést

Február 28. helyett június 30-ig nyújthatják be kárrendezés iránti kérelmeiket a Czeglédy-ügy károsultjai. Csongrád megye 11 kormányablakában várják a jogosultakat, tehát azokat, akik 2017. május 1. és június 30. között a Human Operator Zrt. közreműködésével végeztek munkát, de fizetésüket nem kapták meg.

A parlament 2017. november 14-én határozatban kérte a kormányt a kárrendezésre, mivel a legkiszolgáltatottabbnak számító diák és nyugdíjas munkavállalók védelme rendkívüli intézkedést indokolt. Január 15-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli, állami kárrendezését, pénzbeli megsegítését. A kormány úgy döntött, hogy az eredetileg megadott február 28-i határidőt módosítja, és egészen június 30-ig lehet benyújtani a kérelmeket. Nem változik azonban az, hogy fontos betartani a határidőt, mert a kérelem beadásának végső időpontja jogvesztő hatályú. Az állami kárrendezésre az jogosult, aki az említett időszakban a Human Operator Zrt. közreműködésével szervezett munkavégzésben vett részt, munkája ellenértékét azonban nem kapta meg, és követelése 2018. január 15-én még fennáll.

Az is kérhet kárrendezést, aki valamilyen okból nem rendelkezik a szükséges iratokkal; ilyen esetben büntetőjogi felelőssége tudatában írásban vagy akár szóban is nyilatkozatot tehet, amiről a kormányablak munkatársai jegyzőkönyvet vesznek fel. Amennyiben a kérelmező jogosultságát a kormányhivatal megállapítja, a kárrendezés összegét a Magyar Államkincstár folyósítja. A nyomozás eddig beszerzett adatai szerint megalapozott a gyanú, hogy az országban kilenc iskolaszövetkezet egy kft.-n keresztül közvetlen kapcsolatban állt a Human Operátor Zrt.-vel, ezek közül kettő Csongrád megyei: egy makói és egy szegedi központú. Több érintett már jelentkezett a megyei kormányablakokban január és február folyamán.

PestiSracok facebook image

Mint arról portáluk folyamatosan beszámolt, Czeglédy Csaba - az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi önkormányzati képviselője - és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet céghálózata 2011 és 2016 között diákmunka-közvetítéssel foglalkozott, a bűnszervezet élén álló, a Human Operator Zrt.-hez köthető emberek - a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével - el akarták kerülni a munkaközvetítés után járó közterhek megfizetését. Így a gyanú szerint csaknem hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Mindeközben azonban százmillió körüli összeggel lógnak az iskolaszövetkezetek a diákoknak és a nyugdíjasoknak. Erről itt írtunk bővebben.

Miután azonban Czeglédy összeszedte az országgyűlési képviselő-jelöltséghez szükséges ajánlásokat, megilleti a mentelmi jog, és hiába gyanúsítják egy hatmilliárd forintot elcsaló bűnszervezet vezetésével, úgy sétált ki a börtön kapuján, mint aki biztos benne, hogy nem kerül oda vissza néhány napon belül. Czeglédy börtönből történt távozásáról készült videónkat itt nézheti meg.

Forrás: profitline.hu, fotó:

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.