Pesti Srácok

Szoci EP-képviselő: A migráció nem probléma, hanem természetes jelenség

Szoci EP-képviselő: A migráció nem probléma, hanem természetes jelenség

Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata európai parlamenti (EP-) képviselő szerint a migráció globális jelenség, és nem probléma, hanem természetes folyamat. Kijelentette, el kell, hogy jöjjön az a pillanat, amikor megköveteljük a tagállamoktól, hogy vállalják a felelősséget, és felelős döntést hozzanak. Arról nem beszélt, milyen indokból, és ki helyett kell felelősséget vállalni.

Cécile Kashetu Kyenge, az olasz Demokrata Párt EP-képviselője, az EP állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) tagja az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában elmondta, talán már május végére lehet kompromisszum a bolgár elnökség segítségével a európai uniós menedékügyi szabályok átalakításáról.

-tette hozzá. A politikus kifejtette, az EP-ben már elfogadtak egy kompromisszumos javaslatot az Európai Bizottság előterjesztése alapján, és arra kérték a tagállamokat, fogadják el, hogy eltörlik a jelenlegi rendszert, azaz ne maradjanak kizárólagosan a külső határon lévő országokban az oda érkezettek, hanem más tagállamok is fogadjanak be migránsokat.

PestiSracok facebook image

-fogalmazott Cécile Kashetu Kyenge. Mint mondta, ezért az Európai Tanácsban „blokkolják" a folyamatot, vagyis az általuk kidolgozott kompromisszum egyelőre nem a végeredmény. Cécile Kashetu Kyenge szerint május végére talán lehet kompromisszum. Ha a bolgár elnökségnek sem megy, akkor talán 2018 végére lesz megegyezés, de ha nem, akkor nincs más megoldás, mint többségi döntést hozni, azaz szavazásra tenni fel a kérdést - mondta, majd kijelentette, el kell, hogy jöjjön az a pillanat, amikor megköveteljük a tagállamoktól, hogy vállalják a felelősséget, és felelős döntést hozzanak.

A politikus szerint az Európai Uniónak egy hangon kellene megszólalnia. Vissza kellene térnie ahhoz, ami a kezdetekben volt, hogy a nemzetek valódi közössége legyen, olyan közösség, amely általános érvényűnek tekinti Európa értékeit. Ma nem teljesen ezt láthatjuk, a szolidaritás már-már válságjegyeket mutat

-vélekedett. Cécile Kashetu Kyenge kijelentette, a problémára közös politikai megoldást kell keresni, olyat, amely egyben a szolidaritás válságát is orvosolhatja.

A menekültek kötelező áthelyezését ellenző tagországok szankcionálására vonatkozó kérdés kapcsán arról beszélt, a kötelezettségszegési eljárás mellett azt javasolták, hogy azok az országok, amelyek nem fogadnak be migránsokat, ne férjenek hozzá olyan forrásokhoz, amelyek a migránsok integrációját segítenék elő.

-fejtette ki Cécile Kashetu Kyenge. Azon felvetésre, hogy ha az ENSZ migrációs csomagját el is fogadják, az nem lesz kötelező érvényű, arról beszélt, hogy a dokumentum az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához lehet hasonló, azaz nem kötelező az elfogadása az államok számára, de iránymutatást jelent. Olyasvalami, amit figyelembe kell venni - mondta a politikus.

Fontosnak nevezte, hogy a migrációról globális párbeszéd kezdődött.

-fogalmazott Cécile Kashetu Kyenge, hozzátéve, hogy ezt „nem lehet úgy kezelni, hogy lezárjuk a határokat". Mint mondta, az, hogy most az ENSZ közreműködésével születnek meg a javaslatok, azt jelzi, a világ ráébredt a felelősségére, mert egy olyan jelenségről van szó, amelyet csak a lehetséges megoldások összességével tudunk kezelni.

-fejtette ki Cécile Kashetu Kyenge, aki szerint valójában azzal, hogy elkezdődött a helyzet feltárása és megértése, „egyelőre csak az első lépést tettük meg".

Azon felvetés kapcsán, hogy az ENSZ tervezete nem tesz különbséget a gazdasági migránsok és a menedékkérők között, azt mondta, hogy a globális egyezménytervezet főleg az emberek jogairól szól.

-tette hozzá. Cécile Kashetu Kyenge azt mondta, azt nem lehet kijelenteni, hogy valakinek, aki nyomorúságos helyzetből, a szegénység miatt menekül valahonnan, kevesebb joga lenne, mint annak, aki háború elől keres menedéket. Mindegyikük számára védelmet kell nyújtani, de más módon - hangsúlyozta.

Forrás: MTI; fotó: theparliamentmagazine.eu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.