Pesti Srácok

Szoci EP-képviselő: A migráció nem probléma, hanem természetes jelenség

Szoci EP-képviselő: A migráció nem probléma, hanem természetes jelenség

Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata európai parlamenti (EP-) képviselő szerint a migráció globális jelenség, és nem probléma, hanem természetes folyamat. Kijelentette, el kell, hogy jöjjön az a pillanat, amikor megköveteljük a tagállamoktól, hogy vállalják a felelősséget, és felelős döntést hozzanak. Arról nem beszélt, milyen indokból, és ki helyett kell felelősséget vállalni.

Cécile Kashetu Kyenge, az olasz Demokrata Párt EP-képviselője, az EP állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) tagja az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában elmondta, talán már május végére lehet kompromisszum a bolgár elnökség segítségével a európai uniós menedékügyi szabályok átalakításáról.

-tette hozzá. A politikus kifejtette, az EP-ben már elfogadtak egy kompromisszumos javaslatot az Európai Bizottság előterjesztése alapján, és arra kérték a tagállamokat, fogadják el, hogy eltörlik a jelenlegi rendszert, azaz ne maradjanak kizárólagosan a külső határon lévő országokban az oda érkezettek, hanem más tagállamok is fogadjanak be migránsokat.

PestiSracok facebook image

-fogalmazott Cécile Kashetu Kyenge. Mint mondta, ezért az Európai Tanácsban „blokkolják" a folyamatot, vagyis az általuk kidolgozott kompromisszum egyelőre nem a végeredmény. Cécile Kashetu Kyenge szerint május végére talán lehet kompromisszum. Ha a bolgár elnökségnek sem megy, akkor talán 2018 végére lesz megegyezés, de ha nem, akkor nincs más megoldás, mint többségi döntést hozni, azaz szavazásra tenni fel a kérdést - mondta, majd kijelentette, el kell, hogy jöjjön az a pillanat, amikor megköveteljük a tagállamoktól, hogy vállalják a felelősséget, és felelős döntést hozzanak.

A politikus szerint az Európai Uniónak egy hangon kellene megszólalnia. Vissza kellene térnie ahhoz, ami a kezdetekben volt, hogy a nemzetek valódi közössége legyen, olyan közösség, amely általános érvényűnek tekinti Európa értékeit. Ma nem teljesen ezt láthatjuk, a szolidaritás már-már válságjegyeket mutat

-vélekedett. Cécile Kashetu Kyenge kijelentette, a problémára közös politikai megoldást kell keresni, olyat, amely egyben a szolidaritás válságát is orvosolhatja.

A menekültek kötelező áthelyezését ellenző tagországok szankcionálására vonatkozó kérdés kapcsán arról beszélt, a kötelezettségszegési eljárás mellett azt javasolták, hogy azok az országok, amelyek nem fogadnak be migránsokat, ne férjenek hozzá olyan forrásokhoz, amelyek a migránsok integrációját segítenék elő.

-fejtette ki Cécile Kashetu Kyenge. Azon felvetésre, hogy ha az ENSZ migrációs csomagját el is fogadják, az nem lesz kötelező érvényű, arról beszélt, hogy a dokumentum az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához lehet hasonló, azaz nem kötelező az elfogadása az államok számára, de iránymutatást jelent. Olyasvalami, amit figyelembe kell venni - mondta a politikus.

Fontosnak nevezte, hogy a migrációról globális párbeszéd kezdődött.

-fogalmazott Cécile Kashetu Kyenge, hozzátéve, hogy ezt „nem lehet úgy kezelni, hogy lezárjuk a határokat". Mint mondta, az, hogy most az ENSZ közreműködésével születnek meg a javaslatok, azt jelzi, a világ ráébredt a felelősségére, mert egy olyan jelenségről van szó, amelyet csak a lehetséges megoldások összességével tudunk kezelni.

-fejtette ki Cécile Kashetu Kyenge, aki szerint valójában azzal, hogy elkezdődött a helyzet feltárása és megértése, „egyelőre csak az első lépést tettük meg".

Azon felvetés kapcsán, hogy az ENSZ tervezete nem tesz különbséget a gazdasági migránsok és a menedékkérők között, azt mondta, hogy a globális egyezménytervezet főleg az emberek jogairól szól.

-tette hozzá. Cécile Kashetu Kyenge azt mondta, azt nem lehet kijelenteni, hogy valakinek, aki nyomorúságos helyzetből, a szegénység miatt menekül valahonnan, kevesebb joga lenne, mint annak, aki háború elől keres menedéket. Mindegyikük számára védelmet kell nyújtani, de más módon - hangsúlyozta.

Forrás: MTI; fotó: theparliamentmagazine.eu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.