Pesti Srácok

Simicska érdekelt volt a paksi atomerőmű-beruházásban

Simicska érdekelt volt a paksi atomerőmű-beruházásban

A Jobbikhoz hasonlóan a párt mentora is homlokegyenesen másként vélekedik a magyar–orosz kapcsolatokról, mint korábban. Amikor hasznot remélt a paksi atomerőmű-beruházástól, Simicska Lajos egyáltalán nem ellenezte hazánk és Oroszország viszonyának elmélyülését, s az újabban az euroatlanti kapcsolatokat féltő és Moszkva befolyásától rettegő Jobbik is néhány éve még stratégiai partnert látott a nagyhatalomban.

Orosz befolyással riogat a néhány éve Moszkvát még stratégiai partnerének tekintő Jobbik. Vona Gábor és pártja pálfordulását jól jellemzi a paksi beruházáshoz fűződő viszonyuk: míg mostanában Vona az ellenzők és kritikusok kórusát erősíti, addig 2014-ben büszkén hirdette, a „Jobbik az egyetlenegy parlamenti párt, amely nem csupán a paksi bővítést illetően, hanem azon belül az orosz pályázat mellett tette le a voksát”. Az idézet egy a párt honlapján máig elérhető interjúból származik. Ebből kiderül az is, mit tenne a Jobbik kormányon.

– fogalmaz a pártelnök, aki nem mellesleg az orosz–magyar parlamenti baráti csoport vezetője volt. Említésre méltó az is, hogy Vona Gábor 2014-ben azért méltatta Oroszországot, mert „ellensúly lehet az egyoldalú euroatlantizmussal szemben a számunkra”. A közelmúltban viszont Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője azért korholta a kormányt, mert orosz–magyar „protokolleseményeket tart, amikkel viszont a maradék bizalmat is eljátsszuk a nyugati szövetségesek szemében”. Ugyanez a képmutatás jellemzi a Magyar Idők szerint a Jobbik mögött álló oligarchát, Simicska Lajost is. Emlékezetes, hogy

PestiSracok facebook image

Az MSZP pedig odáig ment, hogy egy parlamenti felszólalásban „a Közgép-birodalom nyomásának” tulajdonította az atomerőmű-beruházást. A hatalmi és gazdasági érdekei miatt Jobbik-szimpatizánssá vedlett vállalkozó olyan komolyan számított az orosz üzletre, hogy nyolcvan különlegesen képzett mérnököt vettek fel a Közgéphez. Tőlük és az atomerőmű-beruházás reményében alkalmazott további szakemberektől a Napi.hu 100 leggazdagabb című 2017-es kiadványa szerint 2016-ban váltak csak meg.

Forrás: Magyar Idők, fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.