Pesti Srácok

Éles amerikai-orosz szembenállás Krím kérdésében

Éles amerikai-orosz szembenállás Krím kérdésében

Elutasították az orosz diplomácia vezető tisztségviselői az amerikai külügyminiszter Krími Nyilatkozatát, amely leszögezte, hogy az Egyesült Államok Ukrajna részének tekinti az annektált félszigetet és Oroszországot a megszállás beszüntetésére szólították fel.

Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a nyilatkozattal kapcsolatban az amerikai külpolitikai irányváltásait kritizálta.

- írta gunyoros éllel Zaharova.

PestiSracok facebook image

A Mike Pompeo amerikai külügyminiszter által a szerdai szenátusi meghallgatása előtt kiadott Krími Nyilatkozat az ismert amerikai álláspontot megismételve leszögezte, hogy a félsziget Ukrajnához tartozik, és hogy Washington folytatja ezzel kapcsolatos politikáját mindaddig, amíg helyre nem áll Ukrajna területi épsége.

- hangzott a dokumentum.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke, ugyancsak egy Facebook-bejegyzésben úgy vélekedett, hogy a Krím feletti orosz fennhatóság el nem ismerése "bukásra van ítélve".

- írta a szenátor.

Érvelése szerint amíg a Baltikumban a szovjet hatóságok helyi politikusok egy meglehetősen szűk körére és katonai erőre támaszkodtak, addig a Krím sorsáról "a helyi lakosság széles tömegei döntöttek", és "a történelem mindent helyre tett". Koszacsov az állította, hogy a Fekete-tengerbe benyúló félsziget esetében nem történt kényszerítés, és hogy Washington a "népakarat ellenében" cselekszik.

- nyilatkozott a Krímből a TASZSZ hírügynökségnek Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet.

A washingtoni orosz nagykövetség, szintén a közösségi médiában közzétett állásfoglalásában, egyebek között azt hangoztatta, hogy az amerikai külügyminisztérium kettős mércét alkalmaz, és hogy az orosz diplomácia egy olyan nyilatkozat kibocsátását várja tőle, amely Szerbia részének ismeri el Koszovót.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a legitimitását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!