Pesti Srácok

Kásler Miklós Kolozsváron: A kultúra és a történelem összeköt, keressük a további, összeépíthető hidakat

Kásler Miklós Kolozsváron: A kultúra és a történelem összeköt, keressük a további, összeépíthető hidakat

Kásler Miklós szerint a kultúra és a történelem összeköti a Kárpát-medence népeit, és keresni kell a további, összeépíthető hidakat. Az emberi erőforrások minisztere a Kolozsvári Magyar Napok zárógálája díszvendégeként beszélt erről, a város főterén felállított nagyszínpadon, a Száztagú cigányzenekar koncertje előtt.

A miniszter beszédében hosszasan idézte a magyar királyok és a magyar kultúra erdélyi kötődéseit, majd megállapította, a világháborúkat követő diktatúrák megtörték a szerves fejlődést, és ezt mindegyik együtt élő nemzet megsínylette. A tárcavezető úgy vélekedett: mindenkinek el kell számolnia azzal, hogy hogyan sáfárkodott az utóbbi évszázadban rábízott javakkal, megvalósította-e, betartotta-e az aláírt szerződéseket, betartotta-e a törvényeket, azon munkálkodott-e, hogy az emberek és nemzetek szabadsága, önrendelkezése, anyagi és szellemi jóléte, vallásszabadsága, ősi kultúrája fejlődjenek, egyáltalán megmaradjanak a jövő számára. A miniszter kijelentette, hogy a sok oktalan és eredménytelen viszály és veszteség után Közép-Európa most nyertes lehet, ha visszaállítja értékeit, identitását, úgy, ahogy ez már létezett. Mint mondta, a viszonyokat és adottságokat bizonyította a történelem, ezeket nem lehet erőszakkal megváltoztatni, a gondolatokat fegyelmezni, embereket és népeket átalakítani. Lehet viszont közöttük harmóniát teremteni – nyomatékosította a Kolozsvár főterén mondott beszédében Kásler Miklós.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a felszólalása rövidségével váltotta ki a közönség tetszését. Az "itthon", az "együtt", és az Európai Unió fogalmak összefogó erejét hangsúlyozta, és kijelentette: ezek az elvek alapján mi leszünk a legerősebbek. A polgármester magyarul kezdte és végezte felszólalását. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere azt hangsúlyozta: Erdély a magyarságnak is otthona. Nem elvettünk, hanem hozzátettünk Romániához, nem rombolni, hanem építeni szeretnénk, fontos, hogy a centenárium évében ezt a románok is megértsék – jelentette ki az alpolgármester. Oláh Emese azt is megjegyezte, hogy a Kolozsvári Magyar Napok alatt a közösséget teremtő érték és értéket teremtő közösség mutatkozott meg. Gergely Balázs, a magyar napok főszervezője egy Mátyás királyról szóló meséből idézte a falu bölcsét, aki azt mondta, hogy ott van a világ közepe, ahol a király van és mi is vagyunk. Gergely úgy vélekedett: a Mátyás szoborcsoport és a Kolozsvár főterét megtöltő tömeg most is a világ közepét jelöli. A Kolozsvári Magyar Napokon nyolc nap alatt hatszázharminc rendezvényt tartottak. Az eseményt a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális rendezvényének nevezték a szervezők.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.