Pesti Srácok

Nem sikertörténet a svéd integráció

Nem sikertörténet a svéd integráció

Nem sikertörténet a svéd integráció, maguk a kormányzó szociáldemokraták is úgy látják, hogy tarthatatlan a jelenlegi bevándorláspolitika - mondta Flamm László külügyi szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A sikertelenség egyik oka az oktatás; az 1990-es években nagyon sok olyan menekült érkezett Svédországba Európán kívülről, akinek a leszármazottai nem hajlandók részt venni a svéd oktatásban, így munkanélküliek lesznek, kívül rekednek, illetve sok más negatív következményt is von maga után ez a folyamat - fejtette ki.

A szakértő elmondta: a migráció továbbra is vezető téma Svédországban. A jelenlegi átmeneti kisebbségi kormány szigorította a menekültpolitikát, illetve történtek változások a bevándorláspolitikában. Próbálják megerősíteni a rendőrséget, valamint átalakítani az oktatást, megoldani az önkormányzatok finanszírozását, mert az integrálás költségei egyre magasabbak az országban.

Flamm László hangsúlyozta: a svéd társadalom mindig befogadó volt, megadják a lehetőséget a vallási, etnikai kisebbségeknek, hogy gyakorolják szokásaikat, ápolják hagyományaikat. Az ország most próbál egyensúlyt teremteni a migrációs kihívások és a hagyományos svéd befogadó, integráló jóléti állam között - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

A sikertelen svéd kormányalakítási kísérletekről a szakértő elmondta: a jelek szerint egyik párt sem hajlandó feladni a programját. A helyzet lassan tarthatatlanná válik, mert november közepén el kell fogadni az új költségvetést, valamint új kormányt kell alakítani. Ha ez nem történik meg, akkor legkésőbb december 25-éig új választásokat kell kiírni, amire hatvan éve nem volt példa Svédország történetében - mutatott rá.

Forrás:

MTI;

Fotó:

MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!