Veszélyes lépésnek tartják az oroszok, hogy Trump felmondaná a nukleáris megállapodást
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes "nagyon veszélyes lépésnek" tartja, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt.
Trump döntését "a nemzetközi közösség minden olyan országa határozottan el fogja ítélni, amely a biztonság és a stabilitás elkötelezettje" - nyilatkozta Rjabkov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek. Rjabkov szerint Washington azért mondta fel az egyezményt, mert az útjában állhat globális egyeduralmi törekvéseinek.
Konsztantyin Koszacsov, a szenátus külügyi bizottságának elnöke a Facebookon azt írta: az amerikai kilépés azt jelenti, hogy "az emberiség teljes zűrzavarral szembesül a nukleáris fegyverek területén". Leonyid Szluckij, a képviselőház külügyi bizottságának vezetője alaptalannak nevezte az amerikai vádat, amely szerint Oroszország évek óta áthágja a megállapodást.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja a nemzetközi szerződést.
Felbontjuk a szerződést, majd fegyvereket fogunk fejleszteni, hacsak Oroszország és Kína nem egyezik bele egy új megállapodásba
- fogalmazott Trump.
Oroszország már korábban kilátásba helyezett "válaszlépéseket", számítva az amerikai kihátrálásra. Éppen egy évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban már jelezte: országa "haladéktalanul és szimmetrikus módon" reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szerződést. Az INF-szerződést - Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról - Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára 1987. december 8-án. Az amerikai szenátus fél évvel később, 1988. május 27-én ratifikálta, és a moszkvai június 1-jei ellenjegyzést követően lépett életbe.
A szerződés a földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. Az egyezmény - amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában - megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
