Pesti Srácok

Seehofer most már úgy látja, hogy mégis a német kultúra része az iszlám

Seehofer most már úgy látja, hogy mégis a német kultúra része az iszlám

A Németországban élő iszlám vallású emberek hozzátartoznak az országhoz, ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint bármelyik állampolgárnak – jelentette ki Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter szerdán Berlinben, a kormány és a 4,5 milliós vallási közösség egyeztető fórumán, a Német Iszlám Konferencián (DIK).

A miniszter a tizenkét éve alapított fórum negyedik ülésszakát megnyitó beszédében hangsúlyozta: nem férhet kétség ahhoz, hogy a muszlimok hozzátartoznak Németországhoz. Horst Seehofer tavasszal élénk közéleti vitát indított el azzal a gondolatával, hogy a keresztény-zsidó hagyományok által formált kultúrájú Németországhoz nem tartozik hozzá az iszlám. Ezt a kijelentést a DIK-en nem ismételte meg, viszont elmondta:

– hangsúlyozta Horst Seehofer.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá a miniszter, kiemelve, hogy a párbeszéd és a kölcsönös elismerés csak az alaptörvény értékeinek talaján és keretében lehetséges, amihez az antiszemitizmus elleni harc is hozzátartozik.

A DIK munkájában eddig a muszlim közösség legnagyobb szervezetei vettek részt, amelyekben erős az iszlám konzervatív irányzatainak befolyása, és meghatározó a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) irányítása alatt álló Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniójának (DITIB) jelenléte, amely kilencszáz mecsetet tart fenn Németországban, hogy erősítse az iszlám egy konzervatív szunnita válfajából és a török nyelvből álló pántörök önazonosságot. Horst Seehofer szakított a korábbi belügyminiszterek – Wolfgang Schäuble és Thomas de Maiziere – által kialakított gyakorlattal, a DIK reformját elindítva meghívott a tanácskozásra képviselőket az iszlám nem konzervatív irányzataitól, valamint aktivistákat és hittudományi, társadalomtudományi kutatókat. Beszédében jelezte, hogy számos további újításra is készül; a többségi társadalom és a muszlim közösség békés, demokratikus együttélése érdekében helyi kezdeményezések támogatására épülő, decentralizált működésmódot képzel el.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!